Mindenütt előretörtek a szocialisták

Az MSZP egyértelműen megnyerte a 2002-es önkormányzati választást. A pártokra leadott megyei és fővárosi listás szavazatok többségét az MSZP kapta, és ahol a régi polgármester nem őrizte meg mandátumát, szinte mindenütt szocialisták vették át a hatalmat. A parlamenten kívüli pártok alig kaptak szavazatokat, és rosszabb eredményt értek el a civil szervezetek is, mint négy évvel ezelőtt.

A pártok sorrendjét leginkább a közgyűlési listákra leadott szavazatok mutatják, mert itt nem személyekre, hanem pártlistákra voksoltak az emberek. Ezek a szavazatok egyértelműen jelzik: az MSZP a legnépszerűbb párt Magyarországon. Az MSZP minden megyében erősített pozícióján 1998-hoz képest.

Összehasonlítottuk a pártlistákra (közgyűlési) leadott eredményeket az áprilisi országgyűlési választáskor leadott listás eredményekkel. Hogy összevethetőek legyenek az eredmények, a mostani szavazáskor civil szervezetekre leadott voksokat figyelmen kívül hagytuk, hiszen ők országgyűlési választáson nem indulhatnak. Így a pártokra leadott szavazatok összességét vettük 100%-nak. Az összehasonlíthatóság kedvéért a Fidesz és az MDF szavazatait összesítettük, hiszen e két párt közös listával indult áprilisban. Az MSZP-t és az SZDSZ-t viszont külön vettük, mert ugyan néhány megyében most közös listát állítottak, de tavasszal külön indultak. A most közösen kapott szavazatokat 50-50%-ban osztottuk el a két párt között. Az így kapott eredmény a következő:

párt	október	április
MSZP	46,03%	42,05%
Fidesz-MDF	35,56%	41,07%
SZDSZ	11,84%	5,57%
MIÉP	3,91%	4,37%
FKGP	1,58%	0,75%

A többi párt most 1% alatti eredményt ért el.

Jóval kisebb pontossággal modellezhető egy jelenlegi fiktív országgyűlési választás utáni mandátummegoszlás. A városokban és a megyei közgyűlésekben szerzett mandátumokból illetve a listás eredményekből kevert számításunk szerint ha most nem önkormányzati, hanem országgyűlési választások lettek volna, akkor az MSZP és az SZDSZ 30 képviselői hellyel szerzett volna többet, mint amennyivel a jelenlegi Országgyűlésben bír, a Fidesz és az MDF együtt pedig értelemszerűen ennyivel kevesebbel rendelkezne. A két tömbön belüli növekedés illetve csökkenés arányát már lehetetlen közelítő pontossággal is becsülni. Az valószínű, hogy a csökkenés leginkább a Fideszt sútjaná, a növekedésből pedig magához képest leginkább az SZDSZ profitálna, de ennél többet nem lehet mondani. A 30 képviselői hely egyébként nagyon sok: ez azt jelentené, hogy a jelenleg 10 fős parlamenti különbség a két oldal között 70 főre növekedne. Az is bizonyos, hogy most is csak ezek a pártok kerülnének be az Országgyűlésbe.

Míg 1998-ban csak a Heves megyei és a fővárosi közgyűlésben volt a baloldali pártoknak többsége, most csak Győr-Moson-Sopronban és Vas megyében maradt meg a jobboldal fölénye. Ugyanakkor ezekben a megyékben is erősebb lett a baloldal, mint 1998-ban volt. A legkisebb változás Vasban történt, itt egy mandátumot szerzett az MSZP a Fidesztől, egyébként minden maradt a régiben.

Döntetlen született két megyében: Zalában a civil szervezetek képviselőitől függ, hogy melyik parlamenti oldal akarata érvényesülhet, Veszprémben viszont húsz-húsz kormánypárti és ellenzéki képviselő fog szembe nézni egymással minden szavazáskor. Az előző ciklusban csak Fejérben volt hasonló patthelyzet, most ott is nyert - igaz csak egy mandátummal - a baloldal. A civil szervezetek országszerte sok közgyűlési mandátumot vesztettek, és kimaradtak Borsod, Nógrád, Bács-Kiskun és Veszprém megyék közgyűléseiből. A többi megyében mind vannak a helyi társadalmi szervezeteknek képviselőik, de általában kevesebb, mint 4 évvel ezelőtt. Kivétel ez alól Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol a volt fideszes Helmeczy László vezette szervezet feltűnően jól szerepelt. Fejérben és Somogyban értek még el valamivel jobb eredményt a civilek, mint 1998-ban. A parlamenten kívüli pártok közül csak a MIÉP szerzett közgyűlési mandátumokat: Budapesten és Pest megyében. A Munkáspárt, a KDNP, az FKGP, az MDNP teljesen kiszorult a megyei politikából, és nem sikerült a mandátumszerzés a Centrumnak sem, hiába lett volna most elég a képviselői helyek megszerzéséhez a tavasszal elért négy százalék. (Míg az Országgyűlésbe 5% a küszöb, a megyei közgyűlésekbe csak négy.) Kijelenthető, hogy a Centrum, illetve a Centrumba tömörült pártok (KDNP, MDNP, Vállalkozók Pártja, Zöld Demokraták), gyakorlatilag eltűntek a politikából, még a tavasszal elért eredményükhöz képest is drámaian romlottak. A Munkáspárt is sokat rontott egyébként sem jó eredményén, a Kisgazdapárt viszont jobb eredményt ért el, mint tavasszal, bár ez is nagyon messze volna a parlamenti küszöbtől. Az SZDSZ és az MDF viszont önállóan is szerzett mandátumokat, bár kevesebbet mint négy éve.

Budapesten úgy nyerte meg a főpolgármester-választást Demszky Gábor (SZDSZ), hogy harmincezer szavazattal kapott kevesebbet, mint 1998-ban. A parlamenti ellenzék által is támogatott független Schmitt Pál tízezer szavazattal többet kapott, mint a Latorcai János, a '98-as jobboldali jelölt, a magasabb részvétel miatt azonban százalékos arányban mégis rosszabbul szerepelt, mint a kereszténydemokrata politikus. Ugyan a fővárosi pártlisták közül a legtöbb voksot az MSZP kapta, főpolgármester-jelöltjük, Gy. Németh Erzsébet csak harmadik lett. Így igaza lett Demszkynek, aki a kampány idején azt mondta, a szocialista szavazók nagy része is őt támogatja majd.

A nagyobb városokban a polgármesterek többsége megőrizte mandátumát. A kivételes esetek mindegyikében a baloldali jelölt javára változtattak a választók korábbi döntésükön: Szombathelyen elbukott az újra induló fideszes Szabó Gábor, akitől Ipkovich György MSZP-SZDSZ jelölt veheti át a város irányítását. Szegeden a jobboldali polgármester nem indult újra, és a polgári pártok által is támogatott független jelöltet megverte a szocialista Botka László. Balra váltott Szolnok is, ahol Szalay Ferenc fideszes polgármester hiába indult újra Botka Lajosné, a szegedi polgármester édesanyja ellen. Elvesztette a jobboldal Miskolcot is: a korábbi fideszes polgármestert most csak az MKDSZ és a MIÉP támogatta, és a Fidesz-MDF új jelöltet indított. Azonban a két jobboldali jelöltre leadott szavazatok összesen sem lettek volna elegendőek ahhoz, hogy ne a szocialista Káli Sándor győzzön. Sopronban egy civil szervezet adta korábban a polgármestert - aki nem indult újra - most itt is az MSZP-SZDSZ jelölt lett a befutó. Kőszegen 12 év után távozik a polgármesteri posztról Básthy Tamás, itt is kormánypárti jelölt győzött.

Megőrizte a Fidesz-MDF-es polgármester a helyét többek között Debrecenben (Kósa Lajos), Kecskeméten (Szécsi Gábor), Kaposváron (Szita Károly), Zalaegerszegen (Gyimesi Endre József) és új jelölttel is győzni tudott Hódmezővásárhelyen (Lázár János). Az 1998-ban függetlenként megválasztott, még korábban SZDSZ-es tatabányai polgármester ezúttal a Fidesz és az MDF támogatásával nyert (Bencsik János).

Maradt a szocialista polgármester Győrben (Balogh József), Nyíregyházán (Csabai Lászlóné), Székesfehérváron (Warvasovszky Tihamér), Pécsett (Toller László), Egerben (Nagy Imre), Salgótarjánban (Puszta Béla). Új jelölttel indult, de ismét az MSZP nyert Dunaújvárosban (Kálmán András) és Nagykanizsán (Litter Nándor).

Az SZDSZ 12 éve hivatalban lévő jelöltjei győztek Budapesten kívül Békéscsabán (Pap János), Szekszárdon (Kocsis Imre Antal), Veszprémben (Dióssy Imre László), Jászberényben (Magyar Levente) és Kalocsán (Török Gusztáv Andor) illetve két budapesti kerületben, a Józsefvárosban (Csécsei Béla) és a Ferencvárosban (Gegesy Ferenc).

Az ország legtöbb településén - különösen a 10.000 fősnél kisebbekben - független polgármestert választottak. A megválasztott polgármesterek közül 2726 tartozik közéjük. A két kormánypárt (MSZP-SZDSZ) valamilyen szövetségi formában vagy önmagukban 202 polgármesteri helyet szereztek. A parlamenti ellenzéki pártok (Fidesz-MDF) valamillyen szövetségi formában vagy önmagukban 134 polgármesteri helyet szereztek. A parlamenten kívüli pártok közül nagyobb párt segítsége nélkül egy-egy polgármesteri helyet szerzett a Centrum és a KDNP, és kettőt a MIÉP. mindannyian kistelepüléseken.