Egyházi tiltakozás a szociális törvények módosítása ellen

A katolikus, az evangélikus és a református egyház vezetői vitába szálltak az egészségügyi minisztériummal a szociális tárgyú törvények tervezett változtatása miatt. Az egyházak szerint a módosítás alapjogaikat csorbítaná. A tárcánál az [origo]-val közölték, személyes találkozón tisztázták az egyházi vezetőkkel a félreértéseket. A katolikus és az evangélikus egyház szerint azonban semmilyen továbblépés nem történt, a református egyház pedig nem is vett részt ilyen találkozón.

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szeptember 24-én küldte el a Magyar Katolikus Egyháznak, a Magyarországi Evangélikus Egyháznak és a Magyarországi Református Egyháznak a szociális tárgyú törvények módosításáról szóló tervezetet. Az egyházak vezetői két nappal később levélben tiltakoztak a változtatások ellen. Szebik Imre evangélikus, Veres András katolikus és Bölcskei Gusztáv református püspök azt kérte a tárcától, hogy a tervezetet vonják vissza, és az egyházakra vonatkozó hatályos szabályokat hagyják változatlanul. Mint írják, a módosítás csorbítaná az egyházak alapjogait.

A tárca szerint azóta már sikerült elsimítani a nézeteltéréseket. Az [origo] megkeresesésére az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium írásban közölte, "a tárca vezetői személyesen találkoztak a katolikus, református és evangélikus egyház vezetőivel, és a megbeszélés keretében tisztáztuk a félreértéseket".

Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának szóvivője az [origo]-nak elmondta, a református egyház nem vett részt ilyen találkozón. A szóvivő közölte, a három egyházi vezető által írt levél óta a Református Egyház Zsinatának elnöke, Bölcskei Gusztáv nem kapott választ a tárcától, és semmilyen egyeztetést nem folytatott a minisztériummal.

Hasonlóan nyilatkoztak az evangélikus egyház részéről is. Hafenscher Károly lelkész, az evangélikus egyház országos irodájának igazgatója az [origo]-nak elmondta, vezetői szinten nem történt egyeztetés a minisztériummal. A lelkész közölte, részükről csak az egyház félállásban lévő szakreferense vett részt egy megbeszélésen, amelyen - elmondása szerint - semmilyen előrelépés nem született az ügyben.

A Magyar Katolikus Egyház részéről Németh Emma, a Magyar Katolikus Püspöki Kar munkatársa vett részt a minisztériummal folytatott egyeztetésen. Németh az [origo]-nak elmondta, semmilyen lényegi kérdésben nem tudtak megállapodni a tárcával az október 1-én tartott megbeszélésen, azóta pedig nem folytatódtak a tárgyalások.

Az egyházi vezetők többek között azt kifogásolják a minisztérium tervezetében, hogy míg jelenleg alanyi jogon, addig a módosítás szerint a jövőben csak az önkormányzatokkal kötött szerződés alapján végezhetnének szociális alapellátást. Az egyházak szerint a kormány korábban éppen azt vállalta, hogy közszolgálati intézményeiknek ugyanolyan fejlesztési és finanszírozási feltételeket biztosít, mint a hasonló tevékenységet végző állami és önkormányzati intézményeknek. Veres, Szebik és Bölcskei levelükben arra is emlékeztetnek, hogy az országgyűlési választásokat követően Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László MSZP-elnök arról biztosította őket, hogy az új kormány nem fogja módosítani az egyházakra vonatkozó törvényeket.

Az egyházi vezetők kifogásolják, hogy a tervezet szerint a jövőben nem ismerhetik meg és nem véleményezhetik a helyi önkormányzatok szolgáltatástervezési koncepcióját. Bírálják a minisztérium javaslatát azért is, mert az megszüntetné a véleményezési, javaslattételi és tanácsadási funkcióval bíró Egyházi Fenntartók Tanácsát.

A tárcának írt levélben a püspökök hozzáteszik, a módosítás sértené a más törvényekben, illetve nemzetközi szerződésekben - így a Vatikán és Magyarország között 1997-ben kötött megállapodásban - megfogalmazott jogaikat.

A minisztérium részéről az egyházaktól kapott bírálatokkal kapcsolatban közölték, hogy a tervezett módosítás nem sérti az egyházak szociális alapellátásban való részvételének jogát. A tárca szerint éppen ellenkezőleg, a változtatásnak köszönhetően bővülni fognak a lehetőségek, ugyanis a jövőben a szociális alapellátások teljes körében vállalhatnának feladatot az egyházak és más civil szervezetek. (Korábban csak családsegítési tevékenységet láthattak el, és gondozási központot működtethettek.) Az önkormányzattal kötendő szerződésre pedig azért van szükség, mert az önkormányzat ennek alapján adja át az alapellátási feladatok ellátáshoz szükséges pénzt.

Az Egyházi Fenntartók Tanácsával kapcsolatban a minisztérium közölte, ezt az intézményt valóban megszüntetné a módosítás, de helyette létrehozza a Szociálpolitikai Tanácsot. A tárca szándékai szerint az egyházak a korábbinál "integráltabban" vehetnének részt ebben az új testületben.