A külügyminiszter a parlament európai integráció bizottságának csütörtöki ülésén az Európai Unió szerdán nyilvánosságra hozott országjelentését értékelte. Kovács László szerint a dokumentum ugyan tartalmaz kritikát is, de ezt nem lehet elmarasztalásnak tekinteni. Közölte: az már az új kormány eredménye, hogy több olyan terület is van, amelyekkel kapcsolatban az unió már nem fogalmazott meg bírálatokat. Kovács példának hozta az autópályák építését, amellyel kapcsolatban a Medgyessy-kormány kiírta a tavalyi jelentésben még hiányolt közbeszerzési pályázatokat. Nem kaptunk kritikát a bíróságok túlterheltsége miatt sem, és az Unió üdvözölte az ítélőtáblák felállításának tervét is - tette hozzá a külügyminiszter.
Kovács a bizottság ülésén elmondta, hogy az előző kormány nem foglalkozott kellő mértékben az uniós jelentésekben megfogalmazott bírálatokkal. Hozzátette, hogy monstani ciklusban változtatnak ezen a gyakorlaton.
A bírálatokkal kapcsolatban a külügyminiszter elmondta, hogy a hiányolt hulladékgazdálkodási terv már a parlament előtt van. Az EU emellett kifogásolta a mezőgazdasági támogatások intézményrendszerének hiányát. A korrupcióellenes harccal kapcsolatban megjegyezték, hogy ugyan történtek előrelépések, de hiányos még a törvények végrehajtása. Elismerték a romák helyzetének javítása érdekében tett lépéseket is, de ezen a téren is sok bírálatot kapott még Magyarország - ismertette Kovács. A jelentés a kedvezménytörvény kapcsán hiányolja a Romániával és Szlovákiával kötött megállapodásokat, a külügyminiszter szerint azonban ezeket már október végén aláírhatják.
Kovács közölte: Orbán Viktor elhamarkodottan nyilatkozott a jelentésben megfogalmazott védzáradékkal kapcsolatban. Orbán ugyanis közölte: most már Magyarország unión belüli helytállásával kell foglalkozni, nem magával a csatlakozási folyamattal. A jelentés kritikusabb részéről szólva elmondta, olyan javaslatokat is tesz az unió, amelyek jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok, "mert nemzeti érdekeink komoly behorpasztását jelentik". Példaként hozta fel a végzáradékot. A záradék szerint a mostani EU-tagok megvétózhatnák az újonnan belépő országok bizonyos - például kereskedelmi - döntéseit.
Kovács Orbánnal ellentétben úgy véli, a szöveg nem mondja ki egyértelműen, hogy Magyarország nem fordulhatna az EU-bírósághoz ilyen ügyekben. A parlamenti bizottság tagjainak kérdésére hozzátette, a záradék szövegének elemzése jelenleg is folyik a külügyminisztériumban. Kovács szerint Magyarországnak azt kell elérnie, hogy a régi tagországok időben és térben korlátozott módon alkalmazhassák különjogaikat, illetve azt, hogy a védzáradékot az új tagországok is alkalmazhassák.
A miniszter példaként hozta fel, hogy korábban Ausztria, Svédország és Finnország esetében is alkalmazták a védzáradékot két éven keresztül. Hozzátette: a tíz csatlakozó országból nyolc gazdasági teljesítménye nem éri el az EU-átlagot, így nem csoda hogy aggódnak a jelenlegi tagországok.
A külügyminiszter az előző kormányfő azon kijelentésére, miszerint "csak nehogy elbotoljunk az Európai Unió küszöbén", a következő választ adta: "ezen az is segíthet, ha senki sem feszít kötelet a küszöb fölé".
Kovács kijelentette, hogy az ülésen elmondottak a Külügyminisztérium véleményét tükrözik, a kormány elé ugyanis csak pénteken kerül az EU jelentése. Ekkor döntenek az integrációhoz szükséges alkotmánymódosításokról is.
Az integrációs bizottság szabad demokrata elnöke, Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba szocialista tag az ülésen egy javaslatot is megfogalmazott a lakosság tájékoztatásának ügyében. A politikusok szerint novembertől az ellenzéki és kormánypárti politikusoknak közös tájékoztatókat kellene tartaniuk a csatlakozás részleteiről.