Gyásznap az aradi vértanúk emlékére

Vágólapra másolva!
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után kivégzett aradi vértanúk emlékére rendezett nemzeti gyásznapon félárbocra eresztették a nemzeti lobogót a Kossuth téren. Az aradi vesztőhelyen tartott megemlékezésen részt vett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is.
Vágólapra másolva!

Az aradi vértanúkra emlékező nemzeti gyásznapon - katonai tiszteletadás mellett - félárbocra eresztették a nemzeti lobogót vasárnap, a Parlament előtti Kossuth téren. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kormány képviseletében pedig Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

Könyvajánlat: A magyar szabadságharcz vértanu-inak emlékkönyvehttp://www.fokuszonline.hu/cgi-bin/start.cgi/apps_fokusz/display/index.html?termek.id=19768

"Az aradi vértanúk kálváriája - legalább egy napra - mindig egységbe forrasztja a nemzetet" - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a vasárnapi aradi megemlékezésen. Az aradi vesztőhelynél elmondott beszédében Szili Katalin azt mondta: Magyarország ereje történelme során mindig abban rejlett, hogy szerves egységbe tudta foglalni a népét alkotó nemzetiségeket.

Szili Katalin részt vett az aradi belvárosi katolikus templomban tartott ünnepi szentmisén és megtekintette az aradi Szabadság szoborcsoportot, amelyet jelenleg az aradi minorita rendház udvarán őriznek.

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án, Aradon végezték ki a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba.

Így a nemzet vértanúja lett: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyezték el a Kerepesi temető mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A kormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6-át.