Állatvédők: Legyen bűncselekmény az állatkínzás!

Az állatkínzás a jövőben számítson bűncselekménynek - fogalmazták meg igényüket az állatvédő szervezetek a parlementben tartott nyílt napon. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának alelnöke egyetért a javaslattal, de szerinte egyelőre nem sok esély van annak megvalósulására. Az állatvédők a fórumon számos példát is felhoztak az állatokkal való kegyetlenkedésre.

Állatvédelmi nyílt napot tartottak pénteken az Országgyűlésben az állatvédő szervezetek és a parlament környezetvédelmi bizottsága tagjainak részvételével. A fórumot azért szervezték, hogy az állatvédők és a politika képviselői megfogalmazzák, milyen módosításokat tartanak szükségesnek az 1999 óta hatályban lévő állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban.

A civil szervezetek legfontosabb igénye az volt, hogy az állatkínzás a jövőben bűncselekménynek számítson, azaz legyen a büntető törvénykönyv része. Az állatvédők számos példát is felhoztak az állatokkal való kegyetlenkedésre.

Az egyik szervezet képviselője elmondta, hogy egy dunavarsányi férfi baltával széttrancsírozta a szamarát, és a kegyetlenkedőt csak azt követően tiltotta el a bíróság az állattartástól, hogy kibelezte, majd eltemette a saját lovát. Egy másik állatvédő arról beszélt, a kóbor állatok befogásával foglalkozó gyepmesterek Harkányban a nyílt utcán, a járókelők szeme láttára vertek agyon egy kutyát. A gyepmesterek tevékenységét bírálta az az állatvédő is, aki elmondta, hogy az állatmenhelyének szomszédságában lévő gyepmesteri telepen egy nap tizenöt kutyát is megöltek, ahelyett, hogy a menhelynek adták volna őket. Hozzátette, a telepen három kutyának mindössze két négyzetméternyi helyet biztosítanak a gyepmesterek.

Több állatvédő szorgalmazta, hogy az állatvédelmi törvény készülő módosításaiban szerepeljen az állatok kényszertáplálásának - a libák, kacsák tömésének - tiltása is. Szerintük ugyanis ez is az állatkínzás egyik formája. Ha ez a szabályozás megvalósulna, akkor megszűnne Magyarország egyik kínos ám különleges exportterméke, a libamáj, amely sajnáloto módon a tömés miatt lesz különleges minőségű. Az európai országok többségében tilos a libák tömése.

Illés Zoltán fideszes képviselő, a parlment környezetvédelmi bizottságának alelnöke, a nyílt nap egyik szervezője az [origo]-nak elmondta, egyetért az állatvédők azon javaslatával, hogy az állatkínzás büntetőjogi kategória legyen. Egyelőre azonban nem sok esélyt lát arra, hogy ez megvalósuljon. A képviselő szerint az igazságügyi minisztérium ugyanis sem az Orbán-kormány ideje alatt, sem a mostani ciklusban nem hajlik arra, hogy az állatkínzást a büntetőjogban is szankcionálja. Illés úgy véli, hogy a jogásztársadalom nem tartja elég fontosnak ezt az ügyet.

A képviselő szerint az állatvédelmi törvénynek is számos hiányossága van, többek között nem igazodik az Európai Unió irányelveihez. Így nem tartalmazza azt, hogy a vágóhidakon csak a kábításos módszerrel lehessen végezni az állatokkal, és nem ad megfelelő szabályozást az állatok országúti szállítására sem. A törvény nem szabályozza a cirkuszok állatszámait sem, amelyeket Illés szerint be kellene tiltani. A jogszabálynak az állatkísérletek kérdésében is igazodnia kell az uniós gyakorlathoz, amely nem az élő állatokon, hanem az úgynevezett sejtkultúrákon való kísérletezést részesíti előnyben.

A képviselő szerint komoly problémák vannak a törvény betartásával is. Ezt bizonyítja, hogy amióta a jogszabály hatályba lépett, mindössze félmillió forint bírságot szabtak ki, pedig nyilvánvaló, hogy több szabálytalanság történt. Illés ezért szorgalmazza, hogy az ellenőrzés minél szigorúbbá és hatékonyabbá váljék.

A nyílt napon többször szóba került a vadászok tevékenysége is, és különösen nagy hangsúlyt kaptak azon esetek, amikor olasz vadászok tömegével lőttek le védett madarakat, amelyeket aztán Olaszországba akartak csempészni. Illés az [origo]-nak elmondta, bízik benne, hogy az ügyészség alapos nyomozása eredményeként a madárpusztítók letöltendő börtönbüntetést fognak kapni. A képviselő hozzátette, a napokban tárgyalt a hazánkban tartózkodó Margot Wallströmmel, az EU környezetvédelmi főbiztosával, és kérte, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy Olaszországban megszűnjék az éttermi és éttermen kívüli madárételek felszolgálása.

A kérdésre, miszerint a nyílt napon megfogalmazódott javaslatok mikor kerülhetnek be a törvénybe, a politikus elmondta, a jogalkotási folyamatot legkésőbb 2004-ig, a tervezett EU-csatlakozásig be kívánják fejezni.