Szellemi és fizikai visszamaradást okoz a hiányos étkezés

Vágólapra másolva!
A fiatalok körében gyakoribbá váltak a helytelen táplálkozásból származó rendellenességek és betegségek. A nem elégséges táplálékbevitel miatt a gyerekek mentálisan és testileg sem fejlődnek eléggé. Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) kutatásának eredményei szerint a középiskolások nagy része rendszertelenül és keveset eszik.
Vágólapra másolva!

Szemléletváltásra, a kiegyensúlyozott táplálkozásról szóló tudományos ajánlások gyakorlati alkalmazására van szükség - állapították meg a Reflektorfényben az iskolai étkeztetés címmel kedden Budapesten tartott tanácskozás résztvevői. A tanácskozásról kiadott közlemény rámutat: minden negyedik fővárosi diák nem ebédel, Magyarországon mintegy húszezer iskoláskorú gyermek éhezik, és közel százezer alultáplált. Sokan közülük az iskolán kívül egyáltalán nem jutnak élelmiszerhez, pedig az ottani napi egyszeri ebéd étkezés a napi tápanyagszükséglet csupán 35 százalékát biztosítja, és a háromszori étkezés is csak a 65 százalékát fedezi.

Czinner Antal, a Heim Pál Kórház tudományos igazgatója az [origo]-nak elmondta: egyre több olyan esettel találkoznak, amikor a gyerekek egyéb betegségeik mellett vérszegénységben, vitaminhiányban és alultápláltságban szenvednek. Sok gyerek azért került kórházba, mert elájult az éhség miatt. Czinner elmondása szerint a táplálkozási rendellenességek már a csecsemőkorban elkezdődnek. Így például amikor a szülő anyatej és tápszer helyett hígított tehéntejet adnak a gyereknek. Ez allergiás tüneteket és alultápláltságot is okozhat.

Czinner elmondta: a kórházba került gyerekek 15-20 százaléka vashiányban, azaz vérszegénységben szenved. A vashiányos gyerek - többnyire az elégtelen táplálkozás miatt - alacsonyabb, soványabb és intellektuálisan visszamaradottab lesz. "Ezekből a gyerekekből nem lesznek élsportolók és tudósok" - fogalmazott a kórház tudományos igazgatója. A másik veszélyeztetett csoport a túlsúlyos gyerekekből áll. A túlzott, kalóriadús táplálékbevitel jelentősen növeli a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség kialakulását.

Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 1997-2000 között végzett kutatásokat a témában. Az Egészségügyi Tudományos Tanács és az Országos Tudományos Alapprogram támogatásával készült felmérésben szerepel, hogy a vizsgált 14-18 éves gyerekeknél jellemző a rendszertelen étkezés.

Antal Magda, az OÉTI Táplálékozásegészségügyi Főosztályának vezetője, a kutatási program vezetője az [origo]-nak elmondta: a legtöbb gyerek a reggeli étkezést hagyja el. Az élelmiszerek vonatkozásában jellemző, az elégtelen zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás, a túlzott energia - és zsírbevitel. A tej- és tejtermékekből jóval kevesebbet fogyasztanak a gyerekek, mint kellene. A gyerekek naponta legalább fél liter tejet kellene inniuk ahhoz, hogy a csontozatuk megfelelően fejlődjön, erősödjön.

Egyre kevesebb gyerek étkezik a menzán. A vidéki gyerekek többsége ingázik a lakhely és az iskola között, aminek az a következménye, hogy a gyerek csak valamikor a délutáni órákban eszik először. Elmondta: 6344 középiskolás étkezési szokásait vizsgálták. Kiderült, hogy mindkét nem esetében közel 20% -os a soványak aránya. A túlsúlyos, illetve elhízott gyerekek 11% -ot tettek ki. Antal Magda szerint a kóros soványság éppolyan veszélyes, mint az elhízás. " A mai világban divatos soványnak lenni, de ne felejtsük el, hogy ennek súlyos következményei lehetnek" - fogalmazott a főosztályvezető.