Politikai alkuk függvénye az MTV sorsa

Hatmilliárd forint kell ahhoz, hogy ne menjen csődbe a Magyar Televízió. A köztévé sorsa ismét a hatalom kezében van, kormánypárti képviselőkön múlik, hogy beterjesztik-e és végül megszavazzák-e a pénzt. Közben romokban van az intézmény irányítása, az épphogy csak kinevezett ügyvezető alelnök pozícióját kedden ingatta meg a Legfőbb Ügyészség. Az elnökválasztást leszavazó társadalmi kurátokról a tesület elnöke azt mondja, hogy politikai befolyás alatt állnak.

Miközben a kormánypártok a köztévé válságmenedzseléséről egyeztetnek, az ellenzék a napokban benyújtja a tévé kettéválasztásáról szóló törvényjavaslatot. A két válsággócról, az elnökválasztásról és az állami támogatásról teljesen más terveket készítenek az Országgyűlés két oldalán. A kormányoldal a hagyományos eljárással mielőbb elnököt szeretne választani a Magyar Televízió élére, az ellenzék pedig a megosztott intézményt két vezetőre bízná, egyiket a jobboldal, másikat a baloldal jelölné. Ők azt szeretnék, ha előbb garantálná a költségvetés a tévé folyamatos támogatását, a kormányoldal viszont előbb elnököt akar látni az intézmény élén és csak a tervek ismeretében nyúlna az állam zsebébe.

Miután nézőtáborát, reklámbevételi lehetőségeit és vagyonának nagy részét elvesztette, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került a Magyar Televízió. Az intézmény utolsó elnöke, a fideszes politikus Mendreczky Károly júliusban mondott le, és 28,8 millió forint végkielégítést kapott. Akkor nevezte ki ügyvezető alelnökké Ragáts Imre alelnököt a tévét felügyelő kuratórium elnöksége, ám ezt a döntést október 1-jén a Legfőbb Ügyészség a bíróságon megtámadta.

Bakó Lajos, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnök szerint az ügyvezető legitimitásának megkérdőjelezése tovább rontja a tévé helyzetét. Az egyébként is korlátozott hatáskörű Ragáts Imre szerinte így még vezetői tekintélyét is elveszíti, hiszen kinevezését jogellenesnek tartják.

A politikai vita miatt nem sikerült elnököt választani hétfőn. Ugyan formálisan a társadalmi kurátorok söpörték le az asztalról az egyetlen jelöltet, a nyilatkozatokból kiderült, hogy ezt politikai szempontok alapján tették. Bakó Lajos, a kuratórium elnöke az [origo] kérdésére, hogy van-e befolyásuk a pártoknak a társadalmi kurátorok döntésére, azt felelte: természetesen igen. Igaz, Bakó Lajos szerint ez helyes, hiszen a társadalomban minden szinten megjelenik a politika. Az elnök úgy látja, hogy ez a befolyás különböző mértékű az egyes delegáltak esetében, és mindkét politikai oldalt jellemzi.

Hatmilliárd hiányzik a köztévé költségvetéséből. Bakó Lajos azt mondja, enélkül biztos a csőd, és felszámolás vár a Magyar Televízióra, ami hatalmas kiadásokkal jár. Igaz, hasonló pocsékolás zajlik akkor is, ha rendszertelen állami támogatással, normális cél nélkül vergődik az intézmény. A kuratórium elnöke természetesen a harmadik utat, a jogi, szervezeti, infrastrukturális megújítást támogatja, de ehhez nehéz elnök nélkül megnyerni a hatalmat.

A megoldás természetesen a politikusok kezében van, akik a választásokig, október 20-ig nem fognak megegyezni. A kormányoldal már készíti koncepcióját - szerdán is volt erről egyeztetés az MSZP és az SZDSZ között -, de csak a választások után tárgyal az ellenzékkel. Olyan megoldást kerenek, amit a pénzügyminisztérium is támogat. Vagy a költségvetési bizottság - lehetőség szerint négypárti támogatással -, vagy néhány kormánypárti képviselő terjeszti majd elő a javaslatot. Ha a zárszámadáshoz nyújtják be, akkor még októberben elfogadhatja az Országgyűlés, ha külön, akkor később.

Az ellenzék egészen más terveket készít. Csütörtökön vagy pénteken nyújtják be az Országgyűlésnek a médiatörvényt módosító javaslatukat, amelyben kettéosztanák az intézményt. A részletekről Szalai Annamária képviselő nem akart előre semmit sem elárulni. Csak annyit mondott, hogy szükségesnek tartják a két értékrend számára két csatorna biztosítását. Várhegyi Attila, aki szintén a Fidesz médiapolitikusa, azt válaszolta az elnökválasztással kapcsolatos kérdésünkre, hogy a médiatörvény módosítása megoldást jelenthet. Ebből az következik, bár a törvényjavaslat szövege nem ismert, hogy külön-külön elnöke lenne a két csatornának, egyiket az ellenzék, másikat a kormányoldal jelölné. A módosítást erős elutasítással fogadja a kormányoldal, így annak elfogadása a jelenlegi állás szerint nem lehetséges.

Az év végéig várható tehát, hogy az MTV átmeneti segélyt kap, majd tárgyalások kezdődnek a folyamatos finanszírozásáról. Közben az MTV kuratóriuma október 7-én kiírja az új elnöki pályázatot, amelyre a mostani pályázók fenntarthatják pályázatukat. Ehhez csak egy nyilatkozatra van szükség, nem kell újból megvásárolniuk 75 ezer forintért a kiírást. Mivel az új pályázat tartalma még nem ismert, egyik aspiráns sem közölte, hogy fenntartja-e jelenkezési szándékát. Az elnökválasztásról december elején dönthet a kuratórium.

György Bence