Budapesten minden kisebbség akar önkormányzatot

Budapest az egyetlen település, ahol mind a 13 önkormányzati joggal rendelkező magyarországi kisebbség szeretne önkormányzatot alapítani. Hétfőig kellett a helyieknek jelezniük, ha egy településen szeretnének kisebbségi jelölteket állítani.

Az önkormányzati választásokkal egy időben kisebbségi önkormányzati választások is lesznek október 20-án. Ahhoz, hogy egy településen elkezdődhessen a kisebbségi jelöltállítás, előzőleg az Országos Választási Bizottságnál legalább öt, az adott településen élő személynek ezt kezdeményeznie kellett. A kezdeményezés határideje hétfőn lejárt, ezek alapján 13 kisebbség összesen 1962 önkormányzatot alapítana.

A legtöbb kezdeményezés a cigányoktól érkezett: összesen 1107 településről jött bejelentés. 1998-ban 1046 településen tartottak kisebbségi választásokat. A mostani igénylés csak elvi lehetőséget jelent, csupán a jelölt-állítás megkezdésének feltétele az igénylés. Ahol nem lesz elég jelölt, ott a mostani igénylés ellenére sem tartanak majd kisebbségi választásokat.

A legkevesebb helyen a szlovének és az ukránok jelentkeztek, 15-15 településről érkezett kezdeményezés tőlük. Száznál több helységben alapítanának kisebbségi önkormányzatot a németek (331), a szlovákok (117) és a horvátok (104).

Budapesten mind a tizenhárom kisebbség (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) kezdeményezett kisebbségi választást. A cigányok mind a 23 kerületben jelezték indulási szándékukat, a bolgárok 21-ben, a görögök pedig 20-ban. A 30 településre vonatkozó örmény kezdeményezéseknek több mint fele budapesti, 16 kerületben indulnának.

A legtöbb kisebbségi kezdeményezés Baranya megyéből érkezett, itt összesen 262 kisebbségi önkormányzat alakulna, a legkevesebbre pedig Csongrádban van esély, innen csak 36 kezdeményezés érkezett. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett a legkevesebb nemzetiségtől igény: csak cigányok és lengyelek indulnának a megyében, ráadásul a lengyelek itt csak egy településen akarnak önkormányzatot.

A legtöbb cigány kezdeményezés Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett, 160 településről. Most is ebben a megyében működik a legtöbb településen cigány önkormányzat, 128 helyen. A bolgárok, görögök, örmények, románok, ruszinok, szerbek és ukránok egyik megyében sem indulnának több helyszínen, mint Budapest különböző kerületeiben összesen. A szlovének Vasban, a szlovákok Pest megyében, a németek és a horvátok Baranyában indulnának a legtöbb településen. A lengyelek Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplénben is 16-16 helyen választanának, ennél több igényük más megyékből nem érkezett.

Kevés változás van az igények és az 1998-as választási eredmények között, bár természetesen több igénylés érkezett, mint ahány kisebbségi önkormányzat működik. Változást jelenthet, hogy most Békés megyében van a legtöbb településen szlovák önkormányzat, de idén Borsodból, Nógrádból és Pestről is több kezdeményezés érkezett tőlük, mint Békésből. Most ukrán kisebbségi önkormányzatból működik a legkevesebb az országban (4), de 15 helyről érkezett igény 2002-es választásra.

A kisebbségi önkormányzatok a telelpülési önkormányzatok mellett működnek, elsősorban a kisebbségi oktatás, érdekvédelem, kulturális programok megszervezése a feladatuk, de sokszor szociális ügyekben is szerepet vállalnak. A kisebbségi önkormányzatok tagjaira bárki szavazhat, mindenki kap kisebbségi szavazólapokat is. Tilos nyilvántartást készíteni arról, hogy ki adta le a kisebbségi szavazólapot is. Egy ember több kisebbség képviselőire is szavazhat. A kisebbségi önkormányzatok megalapításához jóval kevesebb voksra van szükség, mint a telelpülési önkormányzatok képviselőinek elfogadásához.

Az elmúlt években minden párt és a kisebbségek is egyetértettek abban, hogy a kisebbségi választási rendszert meg kell változtatni. Most ugyanis bárki indulhat kisebbségi jelöltként, és akár nem kisebbségiektől származó szavaztokkal is megválasztathatja magát. Új rendszerben azonban nem sikerült megállapodni, hiszen Magyarországon az alkotmány tiltja, hogy nemzetiségük alapján nyilvántartsák az embereket. Más szigorítási kísérletek is megfogalmazódtak már, de egyik sem kapott kellő politikai és kisebbségi támogatást.