Atomhulladék-lerakó épül Bátaapátinál

Vágólapra másolva!
Szakértők szerint a Tolna megyei Bátaapáti térsége alkalmas egy kis és közepes radioaktivitású hulladéktároló megépítésére. A földtani kutatások várhatóan 2005-ben zárulnak le, azt követi a kivitelezés, amely a tervek szerint 3 évet vesz igénybe.
Vágólapra másolva!

Hosszú előkészítő munkát követően június közepén megkezdődtek azok a próbafúrások Bátaapáti térségében, amelyek célja a föld mélyén található gránit, valamint a földfelszín hidrogeológiai vizsgálata, a tároló pontos helyének kijelölése - mondta Frigyesi Ferenc, a projekt beruházási igazgatója.

A földtani kutatások várhatóan 2005-ben zárulnak le, azt követi a kivitelezés, amely a tervek szerint 3 évet vesz igénybe. A munkálatok összköltsége 2003-as árakon számolva 40 milliárd forint, ebből az idei munkák 2,9 milliárdba kerülnek.

Frigyesi Ferenc elmondta: a Magyar Geológiai Szolgálat engedélye alapján a szakemberek összesen nyolc 300-500 méteres mélyfúrást, és nyolc felszíni, úgynevezett bokorfúrást végeznek. Az eddigi vizsgálatok a várakozásainknak megfelelően jó eredménnyel zárultak, vagyis a kőzetben a tároló biztonságosan elhelyezhető. Frigyesi Ferenc beszámolt arról, hogy a gránit további, felszín közeli vizsgálatához várhatóan augusztusban megkezdődhet egy 1.400 méter hosszú kutatóárok és két ásott kút kialakítása, valamint a későbbiekben egy előzetes környezeti hatástanulmány elkészítése is.

A költségeket abból a pénzből fedezik, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. a megtermelt villamos energia után a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba fizet. Az erőműnek az alaphoz való idei hozzájárulása mintegy 17 milliárd forint lesz.

A beruházási igazgató beszámolt arról, hogy az atomerőműben évente mintegy 120 köbméter kis- és közepes aktivitású hulladék - munkavédelmi eszköz, szerszám, alkatrész, építési törmelék - keletkezik. Elhelyezésük - a püspökszilágyi tároló telítettsége miatt - az erőműnek egyre nagyobb gondot okoz.

A bátaapáti létesítmény mintegy 40 ezer köbméter hulladék tárolására lesz alkalmas, ami azt jelenti, hogy a lerakó az atomerőmű élettartam meghosszabbításának lejártáig képes megoldani az erőmű összes kis- és közepes radioaktivitású hulladékának végleges elhelyezését.