EU-csatlakozás: optimizmus és vita

A Budapesten járt Európai Uniós bővítési biztos Günter Verheugen nyilatkozatai alapján biztosnak látszik, hogy 2004-ben Magyarország az EU teljes jogú tagja lesz, és az európai parlamenti választásokon 22 képviselőt juttathat az Európai Parlamentbe. Addig azonban számtalan teendő vár a magyar kormányra, mind a bővítési tárgyalások, mind a jogharmonizáció területén, és vitára is lehet számítani az EU-val a közvetlen agrárkifizetések ügyében. A magyar politikusok ugyanis sokallják az előzetesen megállapított 10 éves átmeneti időszakot.

Günter Verheugen
Fotók: Barakonyi Szabolcs

Verheugen szinte minden megbeszélésen megismételte: az Unió elkötelezett a bővítés mellett, az egyes jelöltek esetleges késlekedése nem késlelteti a többiek csatlakozását, és Magyarországgal idén év végéig lezárulhatnak a tárgyalások. A biztos abbéli reményét is többször kifejezte, hogy Magyarország 2004 januárjában, de legkésőbb márciusban már teljes jogú tagként vehet részt az Európai Unió választásain, és 22 képviselőt delegálhat majd az Európai Parlamentbe. Verheugen szerint Magyarországnak nettó pénzügyi kedvezményezett államnak kell lennie csatlakozása pillanatától fogva, ami azt jelenti, hogy több pénzt kap az ország, mint amennyt befizet.

Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein kiderült, hogy a csatlakozási menetrend szerint október végéig befejeződnének a nem költségvetéssel kapcsolatos fejezetek tárgyalásai, de már előbb is zárulnak le fejezetek, július végéig például az audiovizuális, szeptember végéig pedig a versenypolitikai fejezet tárgyalásai fejeződnének be.

Kovács és Verheugen megállapodott, hogy a nyitott kérdések rendezésére főtárgyalói szinten, illetve a magyar miniszterek brüsszeli látogatásai során folytatódnak a megbeszélések. Magyarország jól felkészült, az októberi bizottsági országjelentésben a tagságra felkészültnek nyilvánított első országcsoportban lehet - mondta Verheugen.

Vita a közvetlen agrárkifizetésekről

	A kormányfő a parlamentben fogadta a biztost

Az agrárkifizetések kérdéskörében mind Medgyessy Péter jelenlegi, mind Orbán Viktor volt kormányfő, illetve Szent-Iványi István az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke felvetette: sok az előzetesen megállapított tíz éves átmeneti időszak. Medgyessy szerint a termelési kvóták témáját is bele kellene venni a csomagba, Orbán úgy vélte, hogy 2006-ben kellene megszüntetni az átmeneti időszakot, Szent-Iványi elfogadhatatlannak nevezte a tíz évet, szerinte is 2006 az a határ, ami megérthető az EU részéről.

Verhaugen elmondta, hogy a témában november elejéig megszületik az unió közös álláspontja, amely nem fog távol állni a bizottság eredeti javaslatától, addig azonban korai erről vitázni.

Ősszel lezárulhat a jogharmonizáció

A csatlakozási szerződés aláírása után ratifikációs delegációkat kíván küldeni az Országgyűlés az EU-tagállamok parlamentjeibe - közölte Szili Katalin házelnök, akivel szintén tárgyalt a bővítési biztos. A ratifikációs folyamatot figyelemmel kísérő delegációk tagjai a frakciók, valamint a külügyi, az európai integrációs és az alkotmányügyi bizottság tagjai közül kerülhetnek ki. A csatlakozást ugyanis minden jelenlegi EU-tagállamnak jóvá kell hagynia.

A házelnök szerint az Országgyűlés még az őszi ülésszakban befejezi a jogharmonizációs feladatokat, és december végéig a versenyszabályokkal, a fogyasztóvédelemmel összefüggő jogalkotási munkát is elvégzik a parlamentben. Emellett szintén ősszel létrehozzák az európai ügyek nagybizottságát, amely a folyamatos konszenzust hivatott biztosítani európai ügyekben.

A biztos Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterrel folytatott megbeszélése után a miniszter ismertette, hogy a kormány módosítani akarja a Széchenyi-tervet, és áttekinthetőbbé akarja tenni a közpénzek felhasználását, mivel az elmúlt kormányzati ciklus alatt az Európai Bizottság többször is kritizálta a közpénzekből finanszírozott programok magyarországi megvalósítási rendszerét. Szó esett az euroövezethez való csatlakozásról is, Verheguen óva intett az elhamarkodott lépésektől.

Gesztusok az előző kormánynak

Günter Verheugen budapesti látogatása alatt többször is elismerően szólt az előző kormány csatlakozási folyamatban mutatott konstruktivitásáról és együttműködéséről. Kijelentette: Brüsszelben nem fogják elfelejteni, hogy az előző kormány rendkívül fontos szerepet játszott Magyarország sikereiben a csatlakozási folyamat során.

A biztos megbeszélést folytatott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel is. A Verheugen kezdeményezte találkozón Martonyi János volt külügyminiszter is jelen volt. Elhangzott: a csatlakozási tárgyalások néhány részletkérdéséről az Európai Bizottság a jövőben is szívesen konzultál Orbán Viktorral, aki legközelebb szeptemberben látogat Brüsszelbe.

A találkozó után a volt miniszterelnök a kormányt kritizálta, a jegybank függetlenségével, az agrárpolitikával, és a szerinte a kormány által megszüntetni kívánt Széchenyi-tervvel kapcsolatban is.