Medgyessy kitért az ügynökkérdés elől

A miniszterelnök a keddi ülésen nem válaszolt a titkosszolgálati múltjával kapcsolatos kérdésre, helyette Kovács László beszélt. Medgyessy később, az azonnali kérdések órájában eleget tett válaszadási kötelességének, ám érdemi válaszokat nem adott a hozzá intézett kérdésekre. Az ellenzék támadta a benzináremelést, a tévé-előfizetési díj megszűnésének módját, a MeH szerintük túl sok államtitkárát, főként Keller László kinevezését és Medgyessy vagyonnyilatkozatát is.

Őry Csaba és Selmeczi Gabriella fideszes képviselők arról kérdezték a miniszterelnököt, mi indokolja, hogy a korábbinál több államtitkára legyen a Miniszterelnöki Hivatalnak. Az ellenzéki képviselők szerint kétszer annyi államtitkár dolgozik a MeH-ben, mint amennyire szükség lenne. A képviselők többek között kifogásolták Keller László államtitkári kinevezését.

A kérdésre Kiss Elemér, a MeH vezetője válaszolt. Kiss azzal magyarázta az államtitkári apparátus kiterjesztését, hogy ezzel két tárca nélküli miniszteri posztot sikerült megtakarítani. Keller kinevezését Kiss szerint a közpénzek elköltése területén az utóbbi időben tapasztalt törvénytelenségek indokolták. "Keller László a kecske szájából is kiveszi a káposztát, ha nem neki jár" - fogalmazott Kiss.

Tállai András, a Fidesz-frakció tagja László Csabához intézett kérdést, mert úgy vélte, hogy szükségtelen volt a jövedéki adó és ezáltal a benzin árának emelése. A képviselő szerint a kormánynak 30 nap is elég volt arra, hogy olyan jelentős adóemelést hajtson végre, melynek következtében a térség országai közül Magyarországon lett a legdrágább a benzin, a gáz és a dohánytermékek ára.

László Csaba pénzügyminiszter válaszában úgy fogalmazott: a kormány nem az áremelésekről, hanem arról döntött, hogy azoknak az áremeléseknek csak a felére kerüljön sor, amelyeket az Orbán-kormány korábban beépített a költségvetésbe. Tállai András a miniszter válaszát arra hivatkozva utasította vissza, hogy az Orbán-kormány alatt 2 évig nem volt adóemelés.

Szalai Annamária a tévé-előfizetési díj eltörlése kapcsán interpellálta a pénzügyminisztert. A Fidesz képviselője kijelentette: pártja egyetért az előfizetési díj eltörlésével, azonban annak módját alkotmánysértőnek találja, mert a döntést a kormány hozta, megkerülve a kétharmados médiatörvényt. Szalai azt is kifogásolta, hogy a kormánydöntés függő helyzetbe hozza a médiumokat azáltal, hogy a megszüntetett előfizetési díjat állami támogatással, a költségvetésből kívánja pótolni.

A pénzügyminiszter válaszában azzal magyarázta a megszűnő előfizetési díj költségvetési pótlását, hogy ez a megoldás csak átmeneti időre szól. László szerint a kormány célja a döntéssel a lakosság terheinek mielőbbi csökkentése volt.

Révész Máriusz, a Fidesz képviselőcsoportjának tagja Medgyessy Péterhez intézett kérdéseiben (Medgyessyt "Tisztelt D-209-es miniszterelnök úr"-nak nevezve) Medgyessy ügynökmúltjának nemzetközi visszhangját firtatta, kérdéseire azonban Medgyessy nem válaszolt. A miniszterelnök a válaszadás lehetőségét átadta Kovács László külügy-, illetve László Csaba pénzügyminiszternek, majd távozott az ülésteremből.

Medgyessy Péter később, az azonnali kérdések órájában, eleget téve válaszadási kötelezettségének, válaszolt a titkosszolgálati múltjával foglalkozó kérdésekre, ám érdemi információkat továbbra sem árult el.

Demeter Ervin fideszes képviselő, volt titkosszolgálati miniszter arról faggatta Medgyessy Pétert, hogy mik voltak SZT tisztté válásának körülményei, kiválasztásának feltételei. A miniszterelnök a konkrét válaszadás helyett úgy fogalmazott: "Demeter Ervin kérdései választ fognak nyerni az MDF által kezdeményezett vizsgálóbizottságon".

Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese is Medgyessy titkosszolgálati múltjával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Deutsch arra volt kíváncsi, hogy Medgyessy miért tagadta ügynökmúltját, ha SZT tisztként is a haza érdekeit szolgálta. Medgyessy azt válaszolta, hogy az ellenzék eredeti kérdései úgy hangzottak: ügynökként dolgozott-e a III-as főcsoportfőnökségnek, illetve igaz-e, hogy 1961-től volt a belügyminisztérium alkalmazásában. A miniszterelnök úgy vélte, hogy ezekre a kérdésekre a valóságnak megfelelően válaszolt, hiszen nem ügynökként és nem 1961-től volt a III-as főcsoportfőnökség munkatársa.

Támadták a miniszterelnököt vagyonnyilatkozata miatt is. Csompa Zsolt, az MDF képviselője azt kifogásolta, hogy Medgyessy Péter nem jelölte meg vagyonnyilatkozatában azt az ingatlant, melynek haszonélvezője, így vagyonbevallása nem volt teljes. Medgyessy az állítást arra hivatkozva utasította vissza, hogy a vagyonnyilatkozati ívnek nincs olyan része, ahol a haszonélvezetet kell megjelölni, így nem hallgatott el semmit.

A miniszterelnök úgy vélte, hogy a képviselői vagyonnyilatkozat elsősorban azt vizsgálja, hogy a képviselők vagyona milyen mértékben gyarapodott parlamenti funkciójuk betöltése idején, ezért Medgyessy azt tanácsolta Csompának, hogy inkább azokat a képviselőket kérdezze vagyonukról, akik nyilatkozatukban, nem számoltak el jelentős vagyongyarapodásukkal.