Tízezrek élnek azbesztes házakban

Több száz olyan lakó és középület található Magyarországon, amelybe szigetelőanyagként rákkeltő azbesztet építettek be. Közülük több helyen az azbeszt koncentrációja meghaladja vagy megközelíti az egészségügyi határértékeket.

Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy elsősorban a győri házgyár által készített budapesti, győri, tatabányai épületek, több száz panelház alagsori helyiségeinek tűzvédelmére alkalmaztak azbesztet. Több középület - sportcsarnokok, irodák, vasútállomások - hőszigetelésére is sokáig használták ezt az anyagot - tudtuk meg Bíró Kálmántól, a környezetvédelmi tárca (KÖM) megbízásából a felmérést végző Épületfenntartási K+F Alapítvány irodavezetőjétől.

Év végén Százhalombattán is találtak ilyen házat, így valószínűsíthető, az ezt készítő dunaújvárosi panelgyártó üzem más épületei is tartalmazzák ezt az anyagot.

A környezetvédelmi tárca vizsgálatai már bebizonyították, több helyen a 25-30 éve beépített s már porladó azbeszt koncentrációja meghaladja az egészségügyi határértékeket. A levegőbe jutó azbesztpor mennyisége házanként, sőt helyiségenként is eltérő lehet. A mennyezetre cementhabarcs formájában paplanszerűen felvitt azbeszt porladását növelheti a mesterséges szellőztetés és a különféle szerelési-javítási munkák.

Mivel nem lakások, hanem különféle közösségi helyiségek - biciklitárolók, mosókonyhák, üzletek - mennyezetét bélelték ki ezzel a rákkeltő hatású anyaggal, az azbesztes panelházakban élők nincsenek közvetlen veszélyben hangsúlyozta Kozák Kristóf, a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) azbeszt-szakértője.

A Magyar Hírlap információi szerint hasonló tapasztalatokat hoztak az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet felmérései is. Azt azonban, hogy pontosan milyen értékeket regisztráltak, Galgóczy Gábor, az intézet igazgató-főorvosa a felmérést megrendelő épülettulajdonosok érdekeire hivatkozva nem árulta el.

Rákkeltő hatásuk miatt Magyarországon már évek óta nem készülhetnek azbeszttartalmú épületek - mondta Madaras Gábor, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) tudományos igazgatója. Korábban elsősorban tetőfedésre és szigetelőanyagként használtak azbesztcementet. A házgyári technológia nem írta elő ennek alkalmazását, ezt hő- és tűzvédelmi megfontolásokból alkalmazhatták egyes gyárak. Hogy hol és melyek, arról az ÉMI-nél sincsenek adatok.

A hiányos ismeretek miatt az azbesztmentesítéssel foglalkozó cégeket tömörítő Azbeszt Szövetség már régóta sürget egy olyan jogszabályt, amely pontosan meghatározná, hogy kinek-milyen kötelezettségei vannak a probléma megoldásában, milyen feltételekkel lehet a tulajdonosoknak pénzt igényelni ilyen célokra - közölte Zellei János, a szövetség elnöke. Az azbeszt rendelet-tervezet tavaly a KÖM-nél elkészült, de - mivel elakadt a tárcaegyeztetés útvesztőiben - ma sincs erre vonatkozó jogszabály. Mint Kozák Kristóftól megtudtuk, a KÖM azt szeretné, hogy minél előbb meginduljon a legveszélyeztetettebb házak azbesztmentesítése. Kérdéses azonban, hogy miből fedezzék a szaktárca kezdeményezésére szervezett nemzeti azbesztmentesítő program 7-8 milliárd forintra becsült költségét. Egyelőre ugyanis pénz hiányában szünetel a felmérés, a KÖM erre az évre még nem adott megbízást az ÉKF Alapítványnak a munka folytatására.