Az OVB dönt a Fidesz-MDF listáról

Vágólapra másolva!
Az Országos Választási Bizottságnak (OVB) kell állást foglalnia abban a kérdésben, vajon a listát állító pártoknak járó jogosultságok a közös listát állító Fideszt és MDF-et két pártként vagy egy listát állító szervezetként illetik-e meg. Ettől függhet ugyanis, hogy mennyit költhetnek kampányra és hány tagot delegálhatnak az OVB-be.
Vágólapra másolva!

A választási eljárásról szóló törvény értelmében a pártoknak jogukban áll közös listát és közös jelölteket állítani. Közös listaállításra azonban most először van példa, a Fidesz-MDF választási szövetség keretében. A választási eljárásról szóló törvény azonban nem rendezi egyértelműen azt a kérdést, milyen jogosultságok illetik meg a közös listát állító pártokat.

A fő kérdés az, hogy a két pártot külön megilletik-e a jogosultságok, vagy egy szervezetnek számítanak, miután egy közös listával indulnak. A jogszabály szerint jelöltenként egymillió forint költhető kampányra. A területi és az országos listákon azonban egy-egy szervezet háromszor annyi jelöltet szerepeltethet, mint a megszerezhető mandátumok száma, ugyanakkor a felhasználható keret szempontjából legfeljebb 386 főt lehet figyelembe venni. Ennek megfelelően pártonként maximum 386 millió költhető a kampányra. Az OVB döntésén múlik például, hogy a pártonként elkölthető 386 millió forint kettéoszlik-e a Fidesz és az MDF között, vagy a két pártot egyenként megilleti az összeg.

Szintén az OVB döntésétől függ, hogy a testületbe egy vagy két tagot delegálhat-e a két párt. A törvény szerint ugyanis minden országos listát állító szervezet egy tagot delegálhat az OVB-be.

Szoboszlai György jogász, a Politikatudományok Intézetének munkatársa az [origo]-nak azt mondta: amennyiben az OVB a jogszabályt értelmezi, megállapítása ellen nincs helye fellebbezésnek, hanem a döntés minden pártra nézve kötelező. Ha azonban határozatot hoz, a döntés ellen fellebbezni lehet, ez esetben elhúzódik a procedúra.

Az [origo] által megkérdezett egyik neves jogász szerint elvileg az OVB-nek egy szervezetként kellene kezelnie a két pártot, hiszen csak egy listáról van szó. "Ez a probléma felmerülhetne akkor is, ha tíz kis párt állít egy közös listát, és nyilvánvalóan nem lenne helyes, ha tízszer annyi pénz illetné meg ezért őket vagy 10 tagot delegálhatnának egy testületbe" - mondta a névtelenséget kérő forrás. Az említett jogász ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy az az - elvileg pártoktól független - OVB fog dönteni ebben a kérdésben, amelyiket az ellenzék elfogultsággal vádol. A döntést azonban még az előtt meg kell hozni, hogy a pártok tagokat delegálhatnának.

Az OVB kedden ülésezik másodszor, de a kérdés nem szerepel még a napirenden - tudta meg az [origo] az OVB egyik tagjától. "Nyilvánvaló, hogy amikor a pártok benyújtják a listájukat, akkor felmerül ez a kérdés" - mondta. Erre körülbelül február közepén kerül sor, addig azonban az OVB nem szerepelteti napirendjén a kérdést.

A választási eljárásról szóló törvény közös listaállítással kapcsolatos része miatt két beadvány is érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB). Azonban az AB várhatóan már nem dönt a kérdésben a választások előtt. Szoboszlai György szerint a közös listaállítás önmagában nem alkotmánysértő, csak nincs elég precízen megfogalmazva, hogyan kell azt alkalmazni. A módosításához azonban a parlament kétharmadának igen szavazatára lenne szükség, de erre is legkorábban a következő ciklusban kerülhet sor. Amennyiben az AB alkotmányellenesnek minősíteni a törvény kifogásolt részét, akkor sem valószínű, hogy a választások után visszamenőleg megsemmisítő határozatot hoznának - állítja az [origo] által megkérdezett neves jogász.

Kapcsándi Dóra