Szigorítják a csatornaépítésre igényelhető céltámogatási rendszer feltételeit

Vágólapra másolva!
Szigorítják, s jövő évtől kettéválasztják a csatornahálózat kiépítésére szolgáló pályázati rendszert. Az egymilliárd forint feletti projektek sorsáról az Országgyűlés dönt majd, míg a kisebb volumenű fejlesztésekre továbbra is a céltámogatási keretből nyerhetnek pénzt. A saját bevételekkel nem rendelkező települések vezetői kénytelenek olyan megoldásokat előnyben részesíteni, ami a jogszerűség mezsgyéjét súrolja. Így van, ahol a reménybeli beruházó segíti az önrész felmutatását.
Vágólapra másolva!

Jövő évtől szigorúbb feltételekhez kötik egyebek mellett a csatornahálózat kiépítésére szolgáló pályázati rendszert. Ez idáig kizárólag az alanyi jogú, ám prioritási listához kötött céltámogatási rendszer segítette a települések infrastrukturális fejlesztéseit. 2002-től azonban kettéválik a támogatási rendszer. Az egymilliárd forint feletti térségi beruházások címzett támogatását az Országgyűlés mérlegeli majd - közölte Deli Erika, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdálkodási főosztályának helyettes vezetője. Ha az önkormányzat többletbevételre tesz szert a kivitelezőtől, az arra jutó állami támogatást vissza kell fizetnie.

A jövő évtől nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a hálózatot gazdaságosan lehessen üzemeltetni, ezért az előírás szerint a falvakban egy kilométernyi csatornára 30 ingatlannak, a városokban pedig 50-nek kell rácsatlakoznia a hálózatra. Ellenkező esetben nem kapják meg a támogatást.

Minden eddiginél sokrétűbb ellenőrzésre számíthatnak a települések. Az idei évben indult beruházásoktól kezdődően az Állami Számvevőszéken túl és az érintett minisztériumok is ellenőrizhetik a tevékenységet. Az elkövetkezőkben az Államháztartási Hivatalok is ellenőrzési jogkört kapnak. További kontrollt jelent a műszaki ellenőr jelenléte is.

A jelenlegi jogi szabályozás a kistelepüléseknek nem biztosít olyan kondíciókat, mely segítené az önrészt felmutatását. Ezért sokkal árnyaltabb támogatási rendszert kellene kidolgozni - véli Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Véleménye szerint pótlólagos forrásokat kellene biztosítani az infrastrukturális lemaradásban lévő településeknek.

Nem vezethet eredményre, hogy a kivéreztetett településeknek különféle praktikákat kell alkalmazniuk a szükséges beruházások kivitelezésre. Meggyőződése, hogy Fadd és Gerjen első emberét sem a haszonszerzés motiválta. Számtalan polgármester lehet hasonló helyzetben - vélekedett Dióssy.

A saját bevételekkel nem rendelkező falvak vezetői kénytelen-kelletlen olyan megoldásokat részesítenek előnyben, ami a jogszerűség mezsgyéjét súrolja. Így fordulhat elő, hogy sok helyen a reménybeli beruházó segíti az önrész felmutatását.

A településekre nagy nyomás nehezedik, hiszen komoly lemaradással küszködünk: az ország csatornázottsága nem éri el az 50 százalékot - tudtuk meg Magyar Leventétől, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnökétől. Azt tartanák méltányosnak, ha a személyi jövedelemadó helyben maradó részéből a - adó-erőképesség mérése után - levont összeget nem az államkasszába, hanem például egy kistérségi alapba fizetnék, melyet az önerőképzésre fordíthatnák. Tájékoztatása szerint a pénzügyi kormányzat mindeddig elzárkózott ettől a gondolattól.

Az önrész csökkentése reális igény, ám a minisztérium nem gondolt erre, hiszen vélhetően 800-1000 milliárdos beruházást kell megvalósítani az Európai Uniós csatlakozásunkig - reagált az önkormányzati szövetségek elnökei véleményére Deli Erika. Aláhúzta: a keretszabályozás jól működik. Ezt az is tükrözi, hogy tavaly 103 milliárdos összvolumenben mintegy 150, idén pedig hozzávetőleg 100 beruházás kezdődött.

A céltámogatás elnyeréséhez az igénylő önkormányzatoknak a beruházás 50-60 százalékát kell önerőként felmutatni. Ez az önrész további 10-10 százalékos csökkenését jelentheti a kistérségi társulási forma, a kistelepülések társulása és az állami főgyűjtőre való csatlakozás. (A jövő évtől a kistelepülések társulása nem jelent plusztámogatást.) Miután a saját forrás biztosítása sok helyütt kétséges volt, a pályázati anyaghoz 2001. január 1-jétől csatolni kell a hitelt folyósító bank vagy a környezetvédelmi miniszter támogatási ígérvényét. Ha az önkormányzat nem tudja igazolni a saját erő meglétét, úgy nem jogosult az állami céltámogatásra.

Múlt hét pénteken előzetes letartóztatásba vették a Tolna megyei Fadd és Gerjen polgármesterét. Kocsner Antalt és Molnár Józsefet jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanújával vádolja az adórendőrség. Azzal gyanúsítják, hogy csupán látszólag rendelkeztek a szennyvíz-beruházási pályázathoz elengedhetetlen saját erővel. Mi több - az APEH szóvivője szerint -, a legdrágább és a leghosszabb ideig dolgozó kivitelezőt választották. A csatornahálózat kiépítéséhez szükséges 1,9 milliárdos költséghez a Belügyminisztérium 1,1 milliárdos céltámogatást hagyott jóvá. A két település vezetőjét hétfőn engedték szabadlábra.

Korábban:

Az összes csatornázó önkormányzat gyanús lehet