Több mint hétszáz cigányosztály van Magyarországon

Vágólapra másolva!
Egy roma gyermeknek ma tizenötször kisebb az esélye arra, hogy továbbtanuljon az általános iskola befejezése után, és több mint ötvenszer kisebb arra, hogy befejezze a középiskolát. Minden ötödik roma gyermek - túlnyomó többségük nem fogyatékos - kisegítőbe kerül Magyarországon. Az Oktatáskutató Intézet 1999-ben és 2000-ben végzett kutatása szerint hétszáznál több, általában alacsonyabb színvonalú oktatást biztosító elkülönített cigányosztály van ma a normál iskolákban.
Vágólapra másolva!

A kilencvenes évekig csak a - jórészt versenyképtelen szakmákat adó - szakmunkásképző iskolák nyíltak meg a romák előtt: a gimnáziumokban, illetve a felsőoktatásban arányuk nem éri el az egy százalékot. A kutatások szerint tizenötször kisebb egy roma tanuló esélye arra, hogy az általános iskola után továbbtanuljon, és ötvenszer kisebb arra, hogy diplomát szerezzen. Az esélyegyenlőtlenséget a szülők szociális helyzetén, és az óvodai nevelés elmaradásán vagy gyenge színvonalán túl nagy mértékben határozza meg az is, hogy az iskolák jó részében elkülönítve, gyengébb minőségű oktatást adva tanítják a roma gyerekeket. Az elkülönítés három formája a "cigányiskolák" kialakulása és kialakítása, a cigány osztályok létrehozása, valamint a roma gyerekek tömeges speciális (korábbi nevén: kisegítő) iskolába irányítása. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium adatai szerint 1992/93-ban (az utolsó évben, mielőtt az adatvédelmi törvény megtiltotta hasonló statisztikák készítését) tíz roma gyermekből négy olyan iskolába járt, amelynek anyagi és pedagógusellátottsága az átlagnál alacsonyabb volt, és kisebb a szaktanárok által megtartott órák száma.

Az Oktatáskutató Intézet egy tavalyi kutatása szerint több mint hétszáz elkülönített "cigányosztály" van ma Magyarországon. Bár a külön cigány osztályok kialakítását pedagógiai érvekkel próbálják alátámasztani, ezek a felzárkóztató osztályok szakértők szerint sokkal inkább konzerválják, mint ledolgozzák a hátrányokat.

Bár a tudomány mai állása szerint minden populációban közel azonos arányban kell lenniük értelmi fogyatékosoknak, míg az 1974/75-ös tanévben durván minden negyedik kisegítő iskolába járó tanuló volt roma, addig ez az arány az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett, és az utolsó, 1992-es iskolastatisztika már 42%-os arányról számolt be. Egy 1998-ban elvégzett Borsod megyei vizsgálat szerint pedig az eltérő tantervű iskolába járó tanulók 94%-a volt roma. A kisegítősök aránya egyébként európai összehasonlításban is rendkívül magas: az OECD 1996-os jelentése szerint, míg például Törökországban ezerből kettő, Finnországban négy, Olaszországban kilenc enyhe értelmi fogyatékosnak nyilvánított gyermek jut, addig Magyarországon 35.

Nemzetközi kutatás a romák oktatási helyzetéről

Egész Európában szégyenteljesen alacsony színvonalú a romák oktatása, a nyugati országokban csupán a roma gyermekek fele jár iskolába, Közép- és Kelet-Európában sokat közülük kisegítő iskolába küldenek - derül ki abból a nemzetközi kutatásból, amely kapcsán szerdán kezdődött háromnapos konferencia Budapesten.

A brit székhelyű Save the Children Fund (Mentsük meg a Gyermekeket Alapítvány) 14 európai országra kiterjedő felmérését bemutató szerdai sajtótájékoztatón Mike Aaronson, a szervezet igazgatója kiemelte: Európában több millió roma, illetve nomád közösségben élő gyermek jövője válik kilátástalanná oktatásuk alacsony színvonala miatt. Ez ma a kontinens legnagyobb emberi jogi problémája – mondta az alapítvány vezetője, és hozzátette: a mintegy 3 millió európai roma gyermek egyharmada egyáltalán nem jár iskolába, harmadukat - többnyire tévesen - kisegítő iskolákba irányítják, a maradék egyharmad pedig különböző problémák miatt az oktatási rendszer valamelyik szintjén morzsolódik le.

Találtak reménykeltő jeleket is, a jó szándék azonban nem elég, szükség van a megfelelő, hosszú távú finanszírozásra, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérésére és a bevált programok széles körű alkalmazására is - mondta Mike Aaronson. Jelenleg Finnországban a legígéretesebb a helyzet, ahol az emberi jogok biztosítása iránti politikai elkötelezettséget a társadalom is osztja, jó az oktatáspolitikai alap és a megfelelőek az anyagi források is.

A legtöbb országban a probléma megoldását célzó innovatív programok 90 százalékát civil szervezetek dolgozzák ki, és külső forrásokból finanszírozzák. A legfőbb kihívást az jelenti, hogy a kormányok hogyan tudják a bevált programokat az oktatásban széleskörűen alkalmazni.

Christina McDonald, a Nyílt Társadalom Intézet oktatási szakértője elmondta: hét roma oktatási programot külön is vizsgáltak, elsősorban eredményességükre koncentrálva. A két kutatás eredményeit 18 ország kormányzati szerveinek és civil szervezeteinek, valamint számos nemzetközi szervezetnek - köztük az Európa Tanácsnak, a Világbanknak és az UNICEF-nek - a képviselői, szakértői vitatják meg a péntekig tartó nemzetközi konferencián. A Save The Children Fund jelentésében megfogalmazott, Európa kormányait a romák oktatási helyzetének javítására felszólító felhíváshoz csatlakozott Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is. A tanácskozás résztvevőihez intézett video-üzenetében a főbiztos rámutatott: a kormányoknak el kell hárítaniuk minden akadályt, amely meggátolja a romákat abban, hogy éljenek alapvető jogukkal a tanuláshoz.

Az alapítvány munkatársa Magyarországról azt mondta, hogy a kormány elismeri a probléma jelenlétét, megoldásának szükségességét, míg van olyan ország, ahol még ez sem történt meg. A nyugat- és kelet-európai országok közötti fő különbségként azt fogalmazta meg, hogy míg a volt szocialista országokban az 1989 előtti asszimilációs politika eredményeként a romák az oktatási rendszerben maradnak - többnyire az alacsonyabb szintű oktatást biztosító kisegítő iskolákban - addig a nyugat-európai országokban, ahol ilyen intézmények nem működnek, a roma gyermekek fele egyszerűen nem jár iskolába.

Roma Sajtóközpont

Korábban:

A szülők nyomására különítik el a roma gyerekeket Verpeléten