EU: Magyarország még nem felkészült

Az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentésében szerepel, hogy Magyarországnak legkésőbb EU-csatlakozása idejére hozzá kell igazítania a státustörvényt az uniós joganyaghoz, mivel jelenleg ellentmondásban áll az európai modellel. A New Yorkban tartózkodó Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor azt közölte: az eddigi összes jelentés közül a mostanit tartja a legkedvezőbbnek.

Martonyi János külügyminiszter telefonon tartott sajtótájékozatóján közölte: Magyarország negyedik országjelentését tartja az eddigiek közül a legkedvezőbbnek. A külügyminiszter szerint még jövőre készül egy jelentés Magyarországról, 2004. január elsejével pedig Magyarország az Európai Unió tagja lesz. A kedden délután nyilvánosságra hozott országjelentés kritikával illeti a státustörvényt, mivel az jelenleg ellentmondásban áll a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével. Magyarországnak ezért megállapodásra kellene jutnia szomszédaival, hogy eljárása összhangba kerüljön az Európa Tanács Velencei Bizottságának közelmúltbeli jelentésében foglalt ajánlásokkal. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy még nem készültek el a törvényhez tartozó végrehajtási rendeletek, és ezekben követni fogják a Velencei Tanács ajánlásait.

A dokumentum szerint a tavalyi országjelentés közzététele óta tovább javult a bíróságok hatékonysága, a Legfelsőbb Bíróság azonban változatlanul túlterhelt. Az emberi jogok és a polgári szabadságjogok területén a jelentés előrelépést állapít meg a menekültügy kezelésében, de megjegyzi, hogy a rendőrség magatartásával kapcsolatban egyes esetekben kifogások merültek fel. "A közszolgálati médiumokat illetően megoldást kell találni a kuratóriumok összetételének" a problémájára - áll a jelentésben.

A bizottság megemlítette, hogy a kormány a roma kisebbség helyzetének javítására kidolgozott középtávú cselekvési programjában új politikai eszközöket és intézkedéseket alkalmazott. Ugyanakkor a romákat "kiterjedt diszkrimináció" sújtja, és az ezzel szembeni fellépéshez, valamint a hatályos jogszabályok teljes körű érvényre juttatásához további erőfeszítésekre lenne szükség- áll a jelentésben. Az országjelentés foglalkozik az egészségügy helyzetével is. "Az egészségügy reformját sürgősen meg kell valósítani" - áll a jelentésben. Martonyi János ezzel kapcsolatban elmondta: nem ért egyet a jelentés ezen részével, mivel szerinte Magyarországon már megindult az egészségügyi reform. Emellett Martonyi azt is hozzátette: nincsenek kötelező szabályok az Unióban a tagországok egészségügyi rendszerével kapcsolatban.

A jelentés Magyarországot működő piacgazdaságnak minősíti. Az ország ezzel ugyanabba a kategóriába került, ahová a bizottsági értékelés szerint jelenleg Bulgária és Románia kivételével valamennyi közép- és kelet-európai tagjelölt tartozik. Bulgária és Románia (valamint a nem tárgyaló Törökország) az elemzések szerint még nem tekinthető "működő piacgazdaságnak", bár Bulgária közel áll ehhez.

A jelentés említést tesz a parlament által időközben elfogadott (a jelentés szerkesztésekor még csak tárgyalt) pénzmosás elleni törvénymódosítási csomagról. A versenypolitikában az állami támogatások rendszerének az uniós szabályokhoz történő közelítését sürgeti, különös tekintettel az adókedvezményekre.

Jelentős előrehaladást állapít meg a dokumentum a környezetvédelemben, külön is megemlítve a környezeti hatáselemzésekre vonatkozó törvény elfogadását.

A mezőgazdaságban ugyanakkor a vizsgált időszakban csak az élelmiszerbiztonsággal és az állategészségüggyel kapcsolatban rögzít előrelépést. Megemlíti, hogy az állat- és növényegészségügyben szükség volna az ellenőrzési rendszerek korszerűsítésére.

Martonyi János külügyminiszter közölte: az országjelentésekkel egyidőben megszületett a Bővítési Stratégiai Dokumentum is. Ez a dokumentum először állapít meg részletes menetrendet a csatlakozási tárgyalások lezárásáról. Eszerint az Európai Unió Magyarországgal 2002. végén lezárja a csatlakozási tárgyalásokat.

Az európai uniós országjelentés értelmében Magyarország olyan közép-európai állam, amely már nyugat-európai minőséget képes elérni a gazdaságban és a politikai életben egyaránt – mondta Orbán Viktor kormányfő a szokásos szerda reggeli rádióinterjújában. Az értékelés pozitívumai közül kiemelte, hogy a magyar gazdaság versenyképes a nyugatiakkal, a munkanélküliség hat százalék alá csökkent, az infláció jelentősen mérséklődött, a kétéves költségvetés pedig növeli a kiszámíthatóságot. A miniszterelnök az országjelentés megállapításai közül megemlítette, hogy Magyarországon stabilak a demokráciát és a jogállamiságot garantáló intézmények, a parlament zökkenőmentesen működik és a sajtó szabad.

A kormányfő kitért arra, hogy több megfontolandó kritika is megjelenik az európai uniós dokumentumban, így például a korrupcióval, a Legfelsőbb Bíróság túlterheltségével vagy a versenyjogi szabályok magyarországi alkalmazásával kapcsolatban. A médiatörvény eddig meghiúsult jogharmonizációja kapcsán úgy vélte: az adott jogszabályon kívüli világban meglévő politikai feszültségek rátelepednek a médiatörvényre, és nem engedik, hogy az európai unióshoz hasonló szabályozást alakítsanak ki.

[origo]

Korábban:

Lezárták az európai uniós csatlakozás környezetvédelmi fejezetét

A magyarok többsége támogatja az EU-csatlakozást

Az EU-csatlakozáshoz módosítani kell az alkotmányt is

Ajánlat:

Letölthető országjelentés angolul