Kozma Ákos, a hivatal vezetője a vagyonnyilatkozat hátteréről elmondta, hogy azt a köztisztviselői törvény július 1-jei módosítása teszi kötelezővé a közszférában. "Az első alkalommal beadott nyilatkozatok főbb hiányosságai között szerepel az aláírások elmaradása mellett, a figyelmetlen kitöltések és a ceruzás beírások" - mondta Kozma.
Szólt arról is, hogy a törvényi kötelezettség 80 ezer munkavállalót érintett, de a munkáltatók saját hatáskörükben további hivatalnokok vagyonnyilatkozat tételéről dönthettek, így a szám felduzzadt 130 ezerre. Hozzátette: a növekedés oka másrészt az volt, hogy előre nem tudták pontosan kinek, hány hozzátartozója van.
A vagyonnyilatkozatok közül 50 ezer a közszolgálatban dolgozóké, míg a fennmaradó rész a hozzátartozóké.
A törvény értelmében a családtagok számára nem kötelező a vagyonnyilatkozat, kivéve, ha a munkavállaló 2001. július 1-je után kezdte meg pályafutását.
A hivatalvezető nem nevezte meglepőnek azt a tendenciát sem, hogy a vagyonnyilatkozatok döntő többsége október 31-e és november 7-e között érkezett a munkáltatóktól.
A KELHI-nek nincs hivatalos információja arról, hogy valakinek azért kellett távoznia munkahelyéről, mert nem tett vagyonnyilatkozatot. A törvény munkaviszonya megszüntetésével szankcionálja azt a köztisztviselőt, aki elutasítja vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét.
Az adatokat - a személyi rész kivételével, amely a munkáltatónál marad - 10 évig őrzi a KELHI, de ha eközben megszűnik az érintett munkaviszonya, akkor soron kívül visszaküldik a nyilatkozatot.
A KELHI akkor kezdi meg vizsgálatát, ha a munkáltató olyan vagyongyarapodást észlel, amelyet az érintett személy nem hajlandó megmagyarázni. A KELHI-nek nincs nyomozati jogköre, hivatalból nem indít vizsgálatot, csak a munkáltató megkeresése, és a leadott vagyonnyilatkozatok összehasonlítása alapján tudja elvégezni feladatát.