Az ellenzéket hibáztatják a terrorizmus elleni törvénycsomag kapcsán

Vágólapra másolva!
A kormányoldal azzal vádolja az MSZP-t és az SZDSZ-t, hogy miattuk minősítették Magyarországot a pénzmosás elleni küzdelemben nem együttműködő országnak. Mindezt azért gondolják így, mert az ellenzék nem támogatta a törvénycsomag sürgős tárgyalását. Az ellenzék visszautasította a vádakat.
Vágólapra másolva!

Braun Márton (Fidesz) a terrorizmus elleni törvénycsomag részletes vitájában szerdán a parlamentben azt mondta: az MSZP-nek és az SZDSZ-nek sikerült elérnie, hogy az Európai Unió jelentésében Magyarországot a pénzmosás elleni küzdelemben nem együttműködő országnak minősítse. Az ellenzéki képviselők ezt a vádat visszautasították.

Bauer Tamás (SZDSZ) kijelentette, hogy pártja a parlamentarizmust akarta megvédeni. Emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ már korábban figyelmeztetett: nem szavazza meg a kivételes eljárást abban az esetben, ha arra a háromhetes ülésezési rend miatt van szükség.

Keller László (MSZP) tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a bizottságok és az előterjesztő is támogatta azt a módosító indítványát, amely szerint a kormány köteles tájékoztatni az Országgyűlést, amennyiben pénzügyi, kereskedelmi korlátozó intézkedéseket léptet életbe. A szocialista képviselő indítványozta, hogy a törvény hatálya terjedjen ki a külföldi székhelyű cég magyarországi fióktelepén túl a vállalat képviseletére is. Ez a módosítás azonban nem kapta meg az egyharmados támogatást sem a bizottságokban.

Szintén nem támogatták a bizottságok Keller Lászlónak azt a javaslatát, hogy a bejelentési kötelezettséget illetően kerüljön ki a jogszabályból a kétmillió forintos értékhatár. A képviselő indítványozta még, hogy a törvénybe kerüljön bele a terrorcselekményekben való közreműködés büntetése. Ez a javaslat sem kapta meg a szükséges támogatást.

Braun Márton (Fidesz) módosító indítványi közül kiemelte azt a Dancsó József fideszes képviselővel közösen benyújtott javaslatát, amely szerint az ügyfél jogi képviseletét ellátó ügyvéd a rá vonatkozó titoktartási kötelezettség értelmében nem köteles bejelentési kötelezettségének eleget tenni, ha az ügyfélre vonatkozó, pénzmosásra utaló adat a bírósági eljáráshoz, illetve büntetőeljáráshoz kapcsolódóan az eljárás előtt, alatt vagy annak lezárását követően jutott tudomására. Ez az indítvány megkapta a bizottságok és az előterjesztő támogatását.

A képviselő felhívta Keller László figyelmét arra, hogy a terrorcselekményben való közreműködést most is bünteti a Btk. Kiemelte azt is, hogy a kétmilliós értékhatár eltörlése nyomán minden tranzakció esetén bejelentési kötelezettségük lenne a bankoknak, és ez hatalmas adminisztrációs teher lenne.

Lotz Károly (SZDSZ) módosító javaslatait ismertetve elmondta: az ügyvédi társadalom védelme érdekében azt a pontosítást indítványozta, hogy az ügyvéd csak ingatlanközvetítői, illetve letétkezelői tevékenysége keretei között kerüljön a törvény hatálya alá. Ez a javaslat nem kapta meg a bizottságok és az előterjesztő támogatását. Szintén nem kapott elegendő támogatást a szabad demokrata képviselő azon javaslata sem, amelyben azt indítványozta, hogy pénzmosás gyanúja esetén ne az ORFK-t, hanem az ügyészt kelljen értesíteni.

Tállai András pénzügyi államtitkár a részletes vita lezárását követően elmondott zárszavában Braun Mártonhoz hasonlóan az SZDSZ-t és az MSZP-t tette felelőssé azért, mert nem sikerült a törvényt hatályba léptetni az uniós országjelentés lezárása előtt. Kijelentette: egyértelműen bebizonyosodott, hogy az ellenzékkel nem lehet együtt dolgozni a terrorizmus elleni küzdelemben. Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány több ellenzéki módosító javaslatot is támogatott.

Felhívta Keller László figyelmét ugyanakkor arra, hogy külföldi vállalatok magyarországi képviseletei nem folytatnak gazdasági tevékenységet, ezért nem kell a törvény hatálya alá kerülniük. A kétmillió forintos értékhatárral kapcsolatosan közölte, hogy az teljes mértékben összhangban van az unió elvárásaival.

Korábban:

Egy hetet csúszik a terrorellenes törvény