Újságírókat ítéltek el üzleti titok megsértése miatt

Fegyverkereskedelmi ügyletről szóló cikkek nyomán üzleti titok megsértésében mondta ki bűnösnek kedden kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a tavaly megszűnt Napi Magyarország című napilap főszerkesztőjét és két újságíróját.

Az ítélet alapjául szolgáló vádindítvány szerint a napilap újságírói ismeretlen személytől tudomást szereztek egy Bulgáriába irányuló aknavető üzletről, és 2000. január 27-én, majd február 5-én cikket írtak róla, illetve részleteket közöltek az exportengedélyezés kapcsán keletkezett iratból, anélkül hogy az ehhez szükséges külön engedéllyel rendelkeztek volna. A két cikk következtében a bolgár partner elállt a további üzlettől, és a magyar cégnek mintegy 10 millió forintos vagyoni hátránya keletkezett.

A Napi Magyarország volt főszerkesztője, D. Horváth Gábor azzal kommentálta az ítéletet: az ügyészség szerepzavarba kerül, amikor újságot szerkeszt ahelyett, hogy hivatalból vizsgálatot indítana a nyilvánosságra került kétes ügyletek kapcsán.

- Az pedig különösen sajnálatos, hogy az ügyészség álláspontját első fokon a bíróság is magáévá tette - jegyezte meg a büntetőperben elmarasztalt főszerkesztő.

A keddi tárgyaláson kiderült, hogy a haditechnikai termékek kereskedelmével foglalkozó, időközben felszámolt Technika Külkereskedelmi Vállalat egyik munkatársaként mutatkozott be az a büntetőeljárás során ismeretlenül maradt férfi, aki a Bulgáriába irányuló fegyverexportról információkat, illetve dokumentumokat adott át a kedden elítélt újságíróknak. A cikkekben érintett magyar cég egyik vezetőjének keddi tárgyaláson tett tanúvallomása szerint a vitatott írások azt sugalmazták, hogy a fegyverek Bulgáriából harmadik országba kerülhetnek. Erre hivatkozással a bolgár partner azonnal elállt a tervezett ügyletektől, és az üzleti titok megsértése így vezetett a magyar cégnél vagyoni hátrányhoz. Ugyanakkor a tárgyaláson az egyik megvádolt újságíró kifejtette: a cikk célja az volt: ráirányítsa a figyelmet arra, hogy az ügylet nyomán Magyarország kedvezőtlen színben tűnhet fel a nemzetközi kapcsolatokban.

A inkriminált cikkek az illetékes minisztérium egyik tanúként meghallgatott munkatársa szerint negatívan mutatták be a fegyverexporttal kapcsolatos magyar engedélyezési eljárást, és alkalmasak arra, hogy rontsák az ország nemzetközi megítélését. A cikkben érintett cég egyik tanúként meghallgatott vezetője a büntetőeljárás megindulásához vezető feljelentést részben azzal magyarázta, úgy érezték a cég haditechnikai engedélye került veszélybe, továbbá az állampolgári kötelesség is azt diktálta, hogy feljelentést tegyenek. A tárgyaláson kiderült az is, hogy az elmarasztalt újságírók egyébként a vitatott cikkek készítése során megkérdezték a magyar cég két vezetőjét és az illetékes minisztérium munkatársát, akik nem az üzleti titok miatt, hanem a fegyverkereskedelemre vonatkozó tájékoztatásról szóló kormányrendeletre hivatkozással hárították el az érdemi válaszadást. Az ügyelettel utóbb több újság és a tévé is foglalkozott, többnyire a Napi Magyarország két cikke alapján.