<P>Célkeresztben az SZDSZ</P>

Rengeteg okmány és szerződés-másolat rejti az SZDSZ 1998-as választása során felhalmozódott veszteségének sorsát. A párt korábbi belvárosi irodaházát sokan sokmindenre használták. Továbbá Katika tartozott Ferikének, aki meg Lacikának, viszont Lacika régi adósa Katikának. Mi jön ki ebből?

A gyanútlan kivülálló számára az SZDSZ vagyonná alakított Mérleg utcai épületének életútja 1997-ben kezdődött. Ekkor az épületet az SZDSZ eladta saját egyszemélyes gazdasági válallkozásának, a City-Ház Kft-nek, ötszázmillió forintra emelve ezzel a kft alaptőkéjét. Nem sokkal később pedig magát a vállalkozást, a City-Ház Kft-t is értékesítette, amit a Városközpont Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft vásárolt meg, két éves futamidejű fizetési kedvezménnyel, ezzel a Mérleg utcai ingatlan kikerült a párt tulajdonából.

Ám csak látszólag vált meg egymástól a párt és a székház, az SZDSZ ugyanis - súlyos bérleti díj fejében - maradhatott az épületben. A bérleti díjat ugyan a City-Háznak fizette, ám közvetetten mégis a kft tulajdonosának, a Városközpontnak fizetett, annak a cégnek, amelynek eladta az ingatlan tulajdonjogával rendelkező válallkozást, a City-Ház Kft-t. Azaz a szerződés szerint a "pénz az ablakban", hiszen amit az SZDSZ annaka cégnek fizetett bérleti díjat, amely viszont tartozott a pártnak a kft eladási árával.A bérleti díj évente közel bruttó 76,2 millió forint volt, a City-Ház eladási ára viszont 300 millió forint volt. Megjegyzendő, hogy az SZDSZ az eladott City-Házra illetve magára a Mérleg utcai ingatlanra opciót szerzett.

Úgy tűnik, hogy a Városközpontnak az volt a feladata, hogy értékesítse az ingatlant, hiszen a szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a Városháznak sikerül értékesítenie a City-Ház kft-t vagy magát Mérleg utcai irodaházat, a 300 millió feletti rész 90 százaléka a pártot illeti. Érdekesség, hogy a bérleti szerződést a City-Ház Kft kötötte, de a pecsét már rt-ként tünteti fel a vállalkozást, továbbá itt olvasható utoljára a 300 millió forintos adás-vételi összeg, a későbbiekben 553 millió forintos árat emlegetnek (ám vélhetően 663,5 millióért kelt el).

A City-Ház - mint fentebb olvassható - időközben rt-vé alakult, ami azt vonja maga után, hogy innentől eltüntek a nyilvánosság számára valódi tulajdonosai, hiszen a részvényesek kiléte soha sem egyértelmű. Valamit azonban elárul, hogy mindezek és a párttörvény ellenére az SZDSZ delegálta az rt felügyelőbizottági tagjainak több mint a felét. Ráadásul a pártnak így már az rt-re volt opciója (a párttörvény azonban kizárja, hogy rt kerüljön párttulajdonba).

Az átalakulásból továbbá az is következik, hogy a párt immár az rt. nek tartozott a bérleti díjjal a Mérleg utcai ingatlan használatáért, amelyet azonban csak részben törlesztett. 1998 decemberére a 76,2 millió forintos évi bérleti díjból 35,9 millió forinttal adósa maradt a City-Háznak. Ezt a követelést az rt. eladta saját tulajdonosának, a Városközpontnak, amely időközben nevet változtatott és Mérlegház Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft-ként működött tovább, így tekintsünk rá ezután. Ezzel megkezdődött az "adósság keringő".

Az rt-nek ugyanis volt egy másik követelése is az SZDSZ-szel, pontosabban annak egy másik vállalkozásával, a Liberior Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-val szemben. Ennek az adósságnak a története szerepelt Horváth Béla előadásának második felvonásában. A Liberior még 1998-ban hitelt vett fel Kereskedelmi és Hitelbank Rt brókercégétől, amelynek fejében váltót írt alá. Ezzel 183 millió forinthoz jutott hozzá. A brókercég anyacége azonban éves felülvizsgálata után hirtelen átvette az okiratot, amelyet - úgy tűnik - nem fogadhatott el valódi értékként, mert ezt követően a Liberiornak közjegyző előtt kellett elismerő okiratot tennie a tartozásáról. Továbbá a Liberiornak fedezetet kellett nyújtania az adósság fejében.

Ezt a fedezetet az akkor már a Mérlegház kezében lévő cég, a City-Ház biztosította számára, a Mérleg utcai ingatlan felajánlásávaljelzálogként. Ez, a párttörvénnyel ellentétes burkolt támogatás - véli Horváth. Később a Kereskedelmi és Hitelbank követelését törlesztették, találtak ugyanis egy másik pénzintézetet, a CIB Bankot, amely összesen 383 millió forintot hitelezett a Liberiornak (természetesen a Mérleg utcai ingatlanra rávezetett jelzálog fejében). A pénzt két részletben kölcsönözte a bank 1998-ban, az egyik rész megegyezik a Kereskedelmi és Hitelbank által nyújtott 183 millió forinttal. Horváth szerint a CIB pénzéből fizették vissza a másik pénzintézet hitelét.

Tehát az SZDSZ ismét tartozásba verte magát a City-Házzal szemben. Hogy egyszerűbbé váljon, a City-Ház az SZDSZ-szel szemben követelt bérleti díj átruházása után, a Liberior adósságát is átpasszolta saját tulajdonosának a Mérlegháznak. A Liberior 183 millió forintnyi kötelezettsége került íly módon a Mérlegházhoz, amely azonban ne felejtsük el, hogy több százmillió forinttal tartozott az SZDSZ-nek a City-Ház megvétele miatt.

Ezt a képletet végleg leegyszerűsítve, a Mérlegház nem sokkal később saját követelését továbbpasszolta a az SZDSZ-nek. A pártnak eztán saját cégével, a Liberiorral volt elszámolási kötelezettsége. Tehát a Mérlegház, amely annak idején megvette a Mérleg utcai ingatlannal rendelkező City-Házat, ezúton törlesztett az SZDSZ felé. A Liberior követelésének átvételével és a City-Ház felé még élő bérleti hátralékkal, 35,9 millió forint rendezésével, a Mérlegház összesen mintegy közel 258 millió forintot írt jóvá, és az aprót.

A Mérlegháznak mindezeken túl azonban fennmaradt még mintegy 335,9 millió forintnyi tartozása az SZDSZ felé. Ennyit említenek azokon az 1998 december 16-i szerződéseken, amelyek úgy tűnik a Nagy Elrendezés Napján születtek. Ezt az adósságot sem másképpen mint adósság-átvétellel, jóváírással rendezték. Ezt a szálat felszedve újabb cég kerül a képbe, a Volo Kft.

Az 1997 októberében, 3 millió forintos törzstőkével alapított Volo Kft. nevű reklámügynökség, kisebb kölcsönökkel, kezdetben néhány tízmillió forint erejéig "kisegítette" az SZDSZ-t. Az SZDSZ adóssága a Volo felé, egy évvel később - a választások lecsengését követően - azonban már meghaladta a 335 millió forintot. Egészen pontosan 335,9 millió volt, amely összeg fillérre pontosan megegyezett a Mérlegház SZDSZ felé meglévő tartozásával. Innen pedig már csak egy ugrás, hogy a Mérlegház átvállalja az SZDSZ kötelezettségét a olo felé, ezzel letudva mintegy minden tartozását a kisebbik ellenzéki párt felé, amely a City-Ház eladásából származott.

A Volo-nak tehát, ezután már a Mérlegház felé volt követelése. Ez utóbbi vállalkozás azonban korábban 160 millió forintos kölcsönt nyújtott a Volonak, így egyszerűsítve a 335,9 millió forintos tartozás lezuhant 175,9 millió forintra. Sajnos ennek a pénznek nem jutottunk a nyomára lévén, hogy a Volo-nál elzárkóztak mindenfajta nyilatkozat elől. Horváth Béla azonban úgy tudja, hogy a Volo Kft cserébe résztulajdonosává vált a Mérlegház Kft-nek, s így az SZDSZ székháznak is. A cégadatok szerint a Volo ma kizárólagos tulajdonosa a Mérlegháznak. A cégadatok szerint a Volo többségi tulajdonosa Gáti Péter jegyzi a City-Ház Rt-t is.

Az SZDSZ-nek pedig már csak arra kellett várnia, hogy a Mérlegház drágán értékesítse a Mérleg utca ingatlant, hiszen korábban rögzítették, amennyivel a megállapodás felett érétkesítik az ingatlant, annak 90 százaléka a párté.

Mindezek összegzését figyelembe véve kiderül, hogy az SZDSZ 1998-ban a Volo Kft-nek 336 millió forinttal, a City-Háznak 76 millió forint bérleti díjjal, a párt cége a Liberior a CIB Banknak 383 millió forinttal tartozott. Ám a különböző tranzakciók révén sikerült a csaknem 800 millió forintos tartozást "eltüntetni", hiszen a követelésekkel sikerült kiegyensúlyozni a mérleget. Ennek megfelelően az SZDSZ 1998. évi elszámolásában 913 millió forint bevételt és 911 millió kiadást könyvelt el, ebből 450 millió forint volt, amit a választásokra fordítottak.

Az [origo] által megkérdezett, ám nevének elhallgatását kérő könyvizsgáló szerint előfordul, hogy az üzleti világban valakinek azonnal szüksége van készpénzre, ezért az irodaházát felcseréli bérletre, mint ahogyan az sem ritka megoldás önmagában, ha a követeléseket vásárolnak illetve értékesítenek egymásnak különböző cégek. Szakemberünk az összes papírt nem ismeri ezért, csak annyit jegyzett meg az üggyel kapcsolatban, hogy ez akkor kérdéses, ha az üzleti lépések adózási szempontból vitathatóan történnek.

Az adósságok e kusza útja után mindenesetre csendesebb vizekre evezünk, amikor megnézzük, mi történt a Mérleg utcai székházzal a továbbiakban. Az épület végül az Ozrics Kft-hez került, oly módon, hogy a City-Ház Rt beszállt a cégbe felemelve annak törzstőkéjét az irodaház értékével. 663,5 millió forint értékben, apportálta az épületet. Az Ozrics másik tulajdonosa, közvetve a Duna Plaza csoport tulajdonosai, pedig nem sokkal később kivásárolták a City-Ház Rt-t az Ozricsből. Az épületben jelenleg szálloda üzemel.

Az SZDSZ ezután Zuglóba költözött, ahol a székház vásárlás kapcsán a városrész önkormányzatának megsarcolásával vádolta meg a kisgazda politikus a pártot. Az [origo] a legilletékesebbekhez, az önkormányzathoz fordult, ahol Pelyva György alpolgármester az ominózus Gizella utcai ingatlannal kapcsolatban a következőket mondta. A valaha szebb napokat látott villa valóban olcsóbban kelt el, mint egy 1993-ban készült értékbecslő taksálta.

Az épület teljes egészében 1993-ban lett az önkormányzat tulajdona, ekkor 72,8 millió forintra becsülték az ingatlan értékét. Még ugyanebben az évben 80 millió forintos irányáron pályázatot írtak ki rá, ami viszont eredménytelenül zárult, csakúgy mint a fél évvel későbbi próbálkozás. Két évre rá jelentkezett egy vevő, aki 80 millió forintot ajánlott az épületért, de a kontraktus előtti pilanatban elállt a szerződéstől. Aztán 1996 októberében ismét értékbecslést végeztetett az önkormányzat, ekkor már "csak" 76-78 millió volt az értéke, amelyet a következő aspiráns majdnem meg is adott, ám a szerződés-kötés előtt szintén visszalépett.

A sok visszalépésnek az az oka, hogy az épületre legalább ugyannyit kellett volna költeni, mint a vételi ára, hogy rendbetegyék a leamrotizálódott ingatlant - véli az alpolgármester. Ezt erősíti, hogy a képviselő-testület az ajánlatokat minannyiszor elfogadta, csakúgy mint az 1997-ben érkezett további két pályázatot is 72 millió forint értékben, ám ezek is visszaléptek.

Az értékesítési ár 1998-ben rögzült, amikor is a Magyar Orvosi Kamara tett ajánlatot az ingatlanra 62 millió forint értékben, amelyet elfogadtak a képviselők. Horváth szerint azonban csak csali volt az ajánlat, amelyet az SZDSZ vezetésű kerület lőterjesztett. Megetették a képviselőkkel a vételárat - mondta Horváth, ezzel szemben az [origo]-nak, Gyenes Géza, a kamara főtitkára megerősítette az információt. Az orvosok azért léptek vissza, mert a forrást jelentő épületet nem sikerült értékesíteniük.

Végül 1998 decemberében a City-Ház Rt tette meg ugyanezen az áron ajánlatát, amelyet szintén elfogadtak a képviselők. A Magyar Nemzet felvetette, hogy egy kárpótlásra jogosultnak elővásárlási joga volt az épületre, és az ő kikerülésére nem pályáztatták meg az épületet. Pelyva erre úgy reagált, hogy az illetőnek akkor már korábban jelentkeznie kellett volna. Az alpolgármester egyébként pedig nem tud elővásárlási jogosultról.

Mindezeket summázva Horváth Béla szerint az SZDSZ mérleghamisítást követett el, továbbá megsértette a párttörvényt, hiszen vélhetően részvénytársaságban szerzett tulajdont és követelést vásárolt, tiltott pénzintézeti tevékenységet folytatott és a számviteli fegyelem megsértésével is gyanúsítható. Az SZDSZ szerint Horváth Béla teljesen rossz következtetéseket vont le az iratokból. Az ellenzéki párt mindezek miatt személyiségi jogi- és rágalmazási pert indított a kisgazda képviselő ellen.

Az ellenzéki párt ugyanis arra hivatkozik, hogy az Állami Számvevőszék megvizsgálta a papírokat és nem talált kifogásolni valót bennük. Az említett szervtől kapott tájékoztatás szerint jelenleg szakemberek bogozzák a szálakat, amelynek eredményéről várhatóan néhány napon belül értesítik a nyilvánosságot.