Infláció felett emelkednek a BKV tarifái

Vágólapra másolva!
Infláció felett emelkedne a budapesti tömegközlekedési tarifa januártól. Várhatóan 9-10 százalékkal kell többet fizetni a vonaljegyekért és a bérletekért akkor is, ha a Pénzügyminisztérium nem járul hozzá az emeléshez.
Vágólapra másolva!

Elkerülhetetlen az infláció feletti tarifaemelés a budapesti tömegközlekedésben, így jövőre legalább 9-10 százalékkal drágulnak a BKV-jegyek és -bérletek - közölte Vajda Pál főpolgármester-helyettes. A budapesti városvezetés annak ellenére tervezi ezt a lépést, hogy jövőre országgyűlési és önkormányzati választások lesznek. Vajda azonban emlékeztetett rá, hogy 1994-ben épp a választások miatt nem volt tarifaemelés, és ezt a bevételkiesést nehéz volt behoznia a BKV-nak.

A pénzügyminiszter nemrég levélben kereste meg az önkormányzatokat, kérve, hogy 4,5-5 százaléknál magasabban ne emeljék a tömegközlekedési tarifákat. A levelet azonban mindeddig nem kapta meg a budapesti városvezetés. Így Vajda sem olvasta a sorokat, ám ennek ellenére megkérdőjelezi a kérés szakmai megalapozottságát.

"Felhívom a pénzügyminiszter úr figyelmét arra, hogy az inflációt mindig a termék, a szolgáltatás értéke és ellenértéke alapján kell figyelembe venni" - jegyezte meg a főpolgármester-helyettes. Vajda szerint a tarifaemelés megkötése nem jelent antiinflációs politikát, hiszen ezzel csak azt lehet elérni, hogy romlani fog a tömegközlekedés szolgáltatási színvonala. Márpedig ha ugyanazért az árért rosszabb szolgáltatást kapni, az egyenlő az inflációval. "Ha nem emelkedik a zsömle ára, de fele akkora zsömlét kapok ugyanazért az árért, az is infláció" - mondja a politikus.

Vajda Pál amúgy sem hisz a pénzügyi tárca inflációs előrejelzéseiben. Az elmúlt két esztendőben messze elhibázta az inflációs előrejelzést a kormány. Így a 6 százalékos tarifaemelések, amelyeket a Pénzügyminisztérium jóváhagyott, 4 milliárd forintos veszteséget okoztak a BKV-nak.

Korábban felvetődött, hogy a főváros peres úton hajtaná be a kár összegét, ám Vajda Pál pereskedés helyett tárgyalni szeretne. "Ha nem lesz eredménye a tárgyalásoknak, akkor valószínűleg nélkülözni fogjuk nagy szakmai megalapozottságú pénzügyminiszterünk véleményét, egyetértését, hiszen ennek 1997 óta nincs jogalapja, lévén, hogy négy éve nulla az állami támogatás. Ha nincs ártámogatás, akkor egyetértési jog sincsen. Az árkiegészítés nem a tömegközlekedés támogatása, hanem szociálpolitikai támogatás a diákoknak és a nyugdíjasoknak" - mondja Vajda Pál.

Demszky Gábor levélben kereste meg a Pénzügyminisztériumot, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a kormány és a főváros, ám eddig nem kapott választ.

Nemcsak a BKV-nak, hanem a Volán-vállalatoknak is fejtörést okoz a kormány tarifaemelési stopja, ám a távolsági buszokat üzemeltető társaságok elfogadták a döntést.

"Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy az ember sejtse, mire elég az ötszázalékos tarifaemelés, amikor minden más üzemeltetési kiadás ennél nagyobb mértékben drágul" - kommentálta Sohár István, a Volánbusz Rt. igazgatója a Pénzügyminisztérium döntését. A Volánbusz-társaságokat tömörítő Volán Egyesülés korábban 9,3 százalékos áremelést javasolt.

Sohár István közölte, nem tehetnek mást, mint hogy mindenben takarékoskodnak. "Jó lenne, ha az utasok nem éreznék meg ezt a takarékosságot. Mindenesetre nem találkoznak majd sok új autóbusszal" - tette hozzá Sohár István. Az igazgató nem tudta megmondani, meddig tartható a társaságok számára az a helyzet, hogy a kormány rendre infláció alatti viteldíjemelést engedélyez, miközben ennél nagyobb mértékben nőnek a kiadások.

Vajda Pálnak a Pénzügyminisztériumot, illetve a tárca vezetőjét érintő kijelentésével kapcsolatban szerettük volna megkérdezni a minisztériumot, ám a megkeresésre nem érkezett válasz.

Korábban:

Megvétózták a BKV zónarendszertervét