Alapvető jogokat sért egyes önkormányzatoknak a szociális bérlakásaikban élő lakók bérleti jogainak korlátozása.
Egy helyhatóságnak ugyanis - bár hozzájárulását adnia kell -nincs joga arra, hogy alapos ellenérv nélkül visszautasítsa a cserét, amennyiben két különböző lakás bérlője erről megállapodott egymással.
Legutóbb a III. kerület egy rendelete vált ismertté, amely csupán abban az esetben engedélyezi a lakás elcserélését, ha Budapesten találnak partnert mindehhez. Megtiltja viszont a helyi jogszabály azt, hogy vidéken válasszanak új otthont maguknak az óbudaiak.
Érvelésük szerint a döntést éppen a lakosok védelme érdekében hozták. Úgy vélik, ezzel meg tudják fékezni a fiktív cseréket, s ezzel kívánják visszaszorítani a lakásmaffiát is.
- A nagyobb lakbér-, illetve közüzemidíj-hátralékot felhalmozók ugyanis könnyen áldozattá válhatnak, hiszen kisebb-nagyobb összeg beígérésével magukra vállalnak egy számukra gyakorta előnytelen cserét. Később ez visszafordíthatatlan következményekkel járhat, utcára kerülhetnek a becsapott lakók.
Jobb mindezt megelőzni - magyarázta a szándékot Bús Balázs, a III. kerületi önkormányzat szociális és lakásgazdálkodási bizottságának tagja.
Semmiképpen nem megoldás ez a fiktív csere megelőzésére, az ellen más eszközökkel kell fellépni. Mindez értelmetlen intézkedés - jelentette ki Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének (LABE) elnöke. Pedig sokak számára gyakorlatilag létszükséglet a csere. A bérlői szférában ugyanis sokan éppen így próbálnak menekülni a számukra túlságosan magas rezsivel terhelt otthon fenntartási költségei elől.
A III. kerületi példa nem egyedi eset, sajnos mindez már országos probléma - figyelmeztetett a LABE elnöke. Nemrégiben kaptak például hírt arról, hogy egy Somogy megyei kisvárosban, Tabon is megtiltották, hogy a település határain kívülre cseréljék otthonukat a bérlők. Ez azonban megakadályozza a szabad lakóhely-változtatást - szögezte le Battha Pál. Hozzáfűzte: ráadásul az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy a bérleti jog vagyonértékű jog, s emiatt sem korlátozhat ily módon a helyhatóság.
Több önkormányzatnál fel sem merült a rendeletalkotás gondolata. - Előfordul, hogy ha egyértelműen látszik, hogy maffia kezébe kerülne a bérleti jog, nem írjuk alá az egyetértő nyilatkozatot. Többségében azonban nem élünk ezzel a joggal, hiszen ez voltaképpen színlelt jog - fogalmazott Derce Tamás, Újpest polgármestere.
Mindenképpen rendelkezési jogot sért, ha az önkormányzat nem engedélyezi a cserét - jelentette ki Debreczeni Mariann jogász. Igaz, ez nem tulajdonjog, ennek ellenére nem lehet ilyen erősen korlátozni a bérleti jogot birtokló lakókat - magyarázta. A bérlő tehát - határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén - korlátlanul cserélheti lakását éppúgy, mint ha saját tulajdonában lenne az ingatlan. Amennyiben véges időszakra biztosítják számára a bérleti jogot, valamivel jobban meg van kötve a keze. Mindenképpen nonszensz azonban, hogy ne költözhessen Miskolcra vagy Debrecenbe az, aki talál egy megfelelő cserepartnert - jegyezte meg a jogász.
Ha mégis van ellenvetése, mindenképpen alaposan kell indokolnia azt az önkormányzatnak. - Joggal való visszaélésnek minősül ugyanis, ha valaki a törvény által előírt jognyilatkozatát minden különösebb megfontolás nélkül tagadja meg - tudtuk meg Csontos Péter ügyvédtől. Ráadásul vannak esetek, amikor mindenképpen engedélyezni kell a cserét: egészségügyi indokok, munkahelyváltozás vagy a család létszámának csökkenése-növekedése esetén nincs mérlegelési lehetősége a helyhatóságnak.
Aggályosnak tartja ezt a fajta önkormányzati befolyást Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára is. Bizonyos szempontból természetesen lehet korlátozni mind a bérleti, mind a tulajdonhoz való jogot is, ez azonban biztosan nem tartozik azok közé. A konkrét rendelet kapcsán Zongor Gábor leszögezte: azt a Fővárosi Közigazgatási Hivatal felülvizsgálja majd, s amennyiben alkotmányellenesnek ítéli, az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.