Nyomortelepeken terjed a fertőző májgyulladás

A Pest Megyei ÁNTSZ tapasztalatai szerint a fertőző májgyulladásban megbetegedők a megyében szinte egytől egyig romák, akik többsége nyomortelepeken tengődik. A tisztiorvosi szolgálat járványügyi osztályának munkatársa, Szentpéteri Sándorné szerint a Hepatitis A kimutathatóan a katasztrofális lakhatási viszonyokkal van összefüggésben, ezért főként ilyenkor nyáron mintegy százezer cigánytelepen élő ember van kitéve a fertőzésveszélynek.

Csaknem százezren laknak az ország 538 nyomortelepén katasztrofális infrastrukturális és közegészségügyi körülmények között. A putrisorok csaknem felében nincs vezetékes ivóvíz, alig van közkifolyó. Nem csoda tehát, ha az elmúlt időszakban csak Pest megyében több helyen - az acsai, a bagi, a monori és a pomázi telepeken, de Örkényben, Érden és Kakucson is - felütötte a fejét a fertőzéses májgyulladásjárvány. Az utóbbi tizenöt év legnagyobb járványa Monoron volt, tavasztól őszig, mintegy öt hónapig tartott. A telepen először 19-en betegedtek meg, de a fertőzés még augusztusban is terjedt, ekkorra már 57 főnél diagnosztizálták a fertőzéses májgyulladást. A járvány kezdetén 300-an voltak közvetlenül kitéve a fertőzésveszélynek és kaptak védőoltást, iskolakezdéskor további 3000 főt kellett beoltani. Az önkormányzat ekkor adott segítséget, hogy a korábbi évekig a nyomortelep mellett felhalmozódott hulladékot elszállítsák. "Ha egy viszonylag kis területen rossz szociális körülmények közt sok ember él, és nincs állandó kézmosási lehetőség, előbb-utóbb megjelenik a fertőzéses májgyulladás" - magyarázza a jelenséget Szentpéteriné.

A fertőző májgyulladást ötven éve még kétezren kapták meg Pest megyében. Később, 1979-ben regisztráltak nyolcszáz fős fertőzést, az utóbbi öt évben azonban megyei szinten mindössze évi száz Hepatitis A fertőzte beteggel találkozott a megyei ÁNTSZ. A kór a szolgálat munkatársainak tapasztalata szerint manapság szinte csak a romákat támadja meg, közülük is jellemzően a telepen lakókat. A megyei ÁNTSZ járványügyi munkatársa, Szentpéteri Sándorné szerint a Hepatitis A egyértelműen a rendkívül rossz szociális és lakhatási körülményekhez - a vezetékes ivóvíz és az öblítéses vécé hiányához - köthető.

Országos szinten az elmúlt években a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma ugyan elérte a kilencven százalékot, ám a legsűrűbben lakott Pest megye tíz százalékkal marad el az átlagtól. Ahogy arról az RSK többször is beszámolt, a kormány romaprogramjának fontos eleme a korábbi infrastrukturális beruházásokból rendre "kifelejtett" telepek felszámolása, az intézkedésért felelős földművelésügyi tárca azonban többéves késéssel, csak nemrég készítette el az erről szóló rendelettervezetet. Kormányhatározat egyelőre nem született a javaslatból, mert annak egyes részeivel még a tárcán belül sem mindenki ért egyet, emellett a célra igényelt ötvenmilliárd forintos fedezet nem szerepel sem az idei, sem pedig a jövő évi költségvetésben.