Sorozatos pervesztés után Grespiknek adott igazat a bíróság

Viszonosság hiánya lehet az oka annak, hogy pert nyert Grespik László, a Fővárosi közigazgatási Hivatal vezetője egy ingatlanértékesítési perben. Grespik úgy véli, közérdeket sért, hogy a lakás értéknövekedéséből adódó haszon más országba vándorolhat. Jogi vélemények szerint pontatlan ítélet született, s hibás az alapjául szolgáló kormányrendelet is.

Több vesztes per után igazat adott a Fővárosi Bíróság Grespik Lászlónak, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjének egy ingatlaneladási perben. Egy V. kerületi lakás izraeli házaspárnak történő eladását a hivatalvezető közérdeksértőnek, Karsai Károly kerületi polgármester pedig önkormányzati érdekekkel ütközőnek nyilvánította.

- Egy lakás bármikor értékesíthető, így a bevétel az ország határain kívülre kerülne s egy más állam nemzeti vagyonát gyarapítaná. Ez pedig egyértelműen közérdeket sértene - fogalmazott lapunknak Grespik. Álláspontja szerint egyébként a bíróság döntését követően a lakás eredeti tulajdonosainak az akkori vételárat kellene visszafizetniük, hogy újra övék legyen a tulajdonjog.

Grespik László úgy véli, az ingatlaneladás jogszerűtlenségét támasztja alá az is, hogy a két ország között nincs viszonosság. Azaz azonos kérdésben az egyik állam nem ugyanúgy bánik a másik polgáraival, mint fordítva. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy míg Magyarországon egy adásvételi szerződéssel tulajdonossá válhat a vevő, addig Izraelben a földek 90 százaléka állami tulajdon. Tulajdonjogot szerezni tehát nem lehet rájuk, csak 99 éves használati jogot vásárolható meg.

Jogi vélemények szerint éppen a viszonosság hiánya támaszthatja alá az ítéletet. Az 1996-os kormányrendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy erre hivatkozva elutasítsák az ingatlanvásárlást.

- A bírói ítélet pontatlan és következetlen. Helyes az lett volna, ha a bíróság észleli, hogy az alapjául szolgáló kormányrendelet alkotmányellenes lehet, s az eljárás felfüggesztését követően az Alkotmánybírósághoz fordul. Nemcsak Grespik doktor jogalkalmazása hibás ugyanis, hanem a kormányrendelet is - szögezte le Kolláth György. Az alkotmányjogász éppen ezért egyébként egy évvel ezelőtt Alkotmánybírósághoz fordult.

A földtörvény alapján alkotott jogszabály több okból kifogásolható - figyelmeztetett a jogász. Egyrészt ellentétes az önkormányzati törvénnyel, hiszen a külföldiek ingatlanvásárlása helyi közügy, emiatt az önkormányzatoknak - s nem a közigazgatási hivatalnak - kellene kompetensnek lenni az engedélyezésben. Hiányossága a jogszabálynak továbbá, hogy definiálatlan az önkormányzati és a közérdek fogalma. Nem tudni tehát, valójában mikor sérelmezhető egy ingatlan értékesítése. Mivel pedig nem tudjuk ezeket a szempontokat, nem lehet ellenőrizni sem - magyarázta az alkotmányjogász. Hozzátette: az őszi törvénykezési időszakban napirendre kerül a földtörvény, s ekkor egyebek mellett felül kell vizsgálni az ez alapján készült, s a külföldiek ingatlanvásárlását szolgáló kormányrendeletet is.

Korábban:

Eddig több mint ötven pert vesztett Grespik László