A Noszty fiú esete Tóth Marival volt a német nagykövet egyik leghasznosabb olvasmánya

Wilfried Gruber budapesti német nagykövet vendégeskedett június 19-én, kedden az [origo] Társalgójában. A nagykövet tolmácsa segítségével válaszolt a neki érkező kérdésekre, melyek érintették többek között a vízumigénylést és az internethasználatot is. De sokan csak arra voltak kíváncsiak, hogy egy itt élő külföldi milyennek látja Magyarországot.

Mióta él Magyarországon? (Tomi)

Wilfried Gruber: 2000 áprilisa óta vagyok nagykövet Magyarországon, de már korábban is jártam itt. 1974 és 80 között a feleségem édesapja Budapesten volt francia nagykövet, és ebben az időszakban gyakran jöttem ide, hogy az apósomat és anyósomat meglátogassam. 1996 és 1999 között Belgrádban voltam nagykövet, és úton Jugoszlávia felé többször megfordultunk Magyarországon.

Ön dolgozott Bolíviában és Moszkvában is. Mi a különbség az ottani és a magyarországi munka között? (Wiener)

Wilfried Gruber: Jól informált, minden tiszteletem az öné. Bolívia fejlődő ország, a gazdasági kérdések és a fejlesztési együttműködés volt a felelős területem. Akkor - 25 évvel ezelőtt - a Bolíviával történő együttműködésünk évente 50 millió márkás volument tett ki, ebből 30 millió tőkesegítség és 20 millió márka értékben technikai együttműködés. Több mint 30 fejlesztési projektet bonyolítottunk le a legkülönfélébb területeken, pl. La Paz vízellátása, szennyvíztisztítás, ólomolvasztó építése, vidékfejlesztési projektek, öntözési projektek, erdészeti közigazgatás kiépítése vagy például hagyományos olajos gyümölcsök termesztése. Moszkvában Andropov, Csernyenko, illetve Gorbacsov idejére esett az ott-tartózkodásom. Biztonságpolitikai kérdésekben voltam felelős, a legnagyobb téma az SS-20-as rakéták, ill. a nukleáris leszerelés kérdései voltak. Az előző két posztomon a munkát áthatotta az, hogy az egyik egy fejlődő ország, a másik egy szocialista nagyhatalom volt, így nem lehet összehasonlítani a mai Magyarországgal. Magyarország - és ennek nagyon örülök - velünk együtt tagja a NATO-nak, és nemsokára tagja lesz az EU-nak is.

Miért örül Magyarország lehetséges EU-tagságának? (Guest65528)

Wilfried Gruber: Azt hiszem, hogy Németország számára is jó lesz, hogyha keleti szomszédaink tagjai lesznek annak az uniónak, ahol mi is tagok vagyunk. És a mi biztonságunkat és jólétünket tartósan erősíteni fogja az, hogyha sikeres és stabil keleti szomszédokkal vagyunk körülvéve.

Miért olyan fagyos Schröder kancellár és Orbán miniszterelnök viszonya? Mit tehetnek a diplomáciai testületek az enyhülés érdekében? (Karolybacsi)

Wilfried Gruber: Nem tudom megerősíteni, hogy a két kormányfő közötti viszony fagyos lenne. Néhány hónappal ezelőtt én is tanúja voltam a két politikus közötti megbeszélésnek, ennek a megbeszélésnek a légköre kimondottan baráti volt, és eredményközpontú.

Gondolom, jól ismeri Budapestet és Magyarországot. Mit gondol, Magyarországon miért csak egy nagyváros alakult ki? Így sajnos nincsen olyan versengés a városok között, mint ami külföldön. Szerintem ez nem valami jó. Ön szerint? (Tomi)

Wilfried Gruber: Igaza van, az mindig jó, ha egy országban több központ van, és Magyarországon különösen érezhető Budapest túlsúlya. Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk, a hasonló nagyságú országokban hasonló a helyzet, pl. Ausztriában Bécs összehasonlítva a többi várossal egy relatív domináns szerepet foglal el. Vagy Szerbiában Belgrád, összehasonlítva a következő legnagyobb várossal, a különbség akkora, mint Budapest és Debrecen között. Mégis osztom a véleményét, és Magyarország fejlődése szempontjából mindenképpen hasznos lesz, ha kialakulnak Budapest mellett más regionális központok.

Honnan szerzi be magyarországi információit? Van erre német nyelvű médium? (Bcet)

Wilfried Gruber: Minden reggel megpróbálom a Népszabadság, ill. a Magyar Nemzet főcímeit kisilabizálni, és ha otthon vagyok, megnézem a tévében a magyar nyelvű híradásokat. Sajnos gyakran kevesebbet értek meg, mint a fele, éppen ezért mindennap elolvasom az MTI angol nyelvű híreit és a Népszabadság angol nyelvű sajtó-összefoglalóját, és természetesen még olvasom a három Magyarországon kiadott német nyelvű hetilapot, ezek a következők: Neuer Pester Lloyd, Budapester Zeitung, Neue Zeitung.

Mi a véleménye a magyarországi német nyelvű médiumokról? (Bcet)

Wilfried Gruber: A három budapesti német nyelvű hetilapon kívül van német nyelvű kisebbségi műsor a Magyar Rádióban és Televízióban. A német nyelvű hetilapokat érdemes olvasni, átfogó és hasznos információkat tartalmaznak a magyar politikai, gazdasági és kulturális életről. A hiányos magyarnyelv-ismeretem miatt pótolhatatlan információs források arról, ami Magyarországon történik.

Az ön "főnöke", Fischer úr magyar származású, ha jól tudom, a szülei budaörsiek. Van ennek valamilyen jelentősége a német-magyar külpolitikában? (Bcet)

Wilfried Gruber: Fischer úr családja Budakesziről származik, távoli rokonai élnek még ott, éppen ezért nagyon jól informált a magyar viszonyokat illetően.

Mit gondol a jobboldali magyar médiáról, például a Magyar Fórumról és a Demokratáról? Ön szerint ezek EU-kompatibilisek? (Guest36081)

Wilfried Gruber: Hallottam ezekről a médiumokról, de nem ismerem részletesen a tartalmukat...

Németország hogyan viszonyul Magyarország EU-csatlakozási szándékához, illetve a 2012-es (2016-os) olimpia rendezésének tervéhez? (Guest65528)

Wilfried Gruber: Németország támogatja Magyarországot az iránti erőfeszítéseiben, hogy a lehető leggyorsabban csatlakozzon az EU-hoz és Magyarország abbéli szándékát, hogy megpályázza a 2012-es vagy 2016-os játékok rendezési jogát, de ha jól tudom, a német olimpiai bizottság még nem foglalt állást. Németországban utoljára 1972-ben Münchenben rendeztek olimpiát, Berlin sajnos sikertelenül pályázott a 2000-es játékok jogára, mégis elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőben más német városok jelöltek lehetnek olimpiai játékok megrendezésére. Például vannak információim arról, hogy Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, a Ruhr-vidéken foglalkoznak ezzel az ötlettel, de még nincs döntés, hogy Németország pályázna, még kevésbé valamilyen konkrét időpontról. Mindenesetre Magyarországnak és Budapestnek sok sikert kívánok a pályázatukhoz.

Hol tanult meg ilyen jól magyarul? (Bencroza)

Wilfried Gruber: Nem tanultam meg jól, megpróbálom megtanulni, de az önök nyelve rémesen nehéz. :)

Ön is csak a gulyáslevest ismeri a kultúránkból? (Spritzen)

Wilfried Gruber: A gulyásleves nem a kedvenc ételem. Szívesebben eszem palacsintát. :) Nagyon jól lehet vele lakni :)

Na de tényleg, mennyire ismeri a kultúránkat avagy kulturálatlanságunk? (Spritzen)

Wilfried Gruber: Nem merném kijelenteni, hogy ismerem a kultúrájukat, de néhány magyar szerző könyveit olvastam már - sajnos csak fordításban. Nagy hatással voltak rám Kertész Imre könyvei, talán a mostani Magyarország megértéséhez Mikszáth könyve, A Noszty fiú esete Tóth Marival volt a leghasznosabb. Jelenleg Nádas Péter Emlékiratok könyvét olvasom, de be kell ismernem, hogy nem könnyű olvasmány.

Mi a véleménye mint itt élő embernek, aki megtapasztalja jó esetben mindennapjainkat is, a romák üldöztetéséről? Tényleg olyan rossz a helyzet egy haladó nemzet szemén keresztül nézve? Nos, üldözzük mi a romákat annyira, hogy olyan messze kelljen menekülniük? (Spritzen)

Wilfried Gruber: A roma kisebbség integrációja fontos feladat a magyar politika és a társadalom számára. Világos, hogy itt nincsenek gyors és egyszerű megoldások, de a magyar kormánynak fokoznia kell erőfeszítéseit, a politikai vezetésnek bizonyítani kell, hogy a roma kisebbség teljesen integrált helyet találjon a társadalomban.

Kb. 10 éve azt tapasztaltam, hogy a butább "nyugatnémetek" ferdébb szemmel néztek a "keletnémetekre", mint akár ránk, magyarokra. Helyreállt mar a német-német viszony, vagy még mindig erős a keletnémetekkel szembeni előítélet? (Dolhay)

Wilfried Gruber: Szórványosan előfordulhat még, hogy Németország nyugati felében élnek az előítéletek a keletnémetekkel szemben, de összességében azt lehet mondani, hogy az egyesítés óta eltelt 10 évben nőtt a megértés egymás iránt, és egyre nő.

Ön használja a mindennapjaiban az internetet? (Bcet)

Wilfried Gruber: Igen, majdnem minden nap. Mindenekelőtt levelezek, hogy kapcsolatban legyek a gyerekeimmel - a fiam New Yorkban tanul, és olcsóbb egy e-mailt küldeni, mint telefonálni. Vasárnaponként pedig hosszasan olvasom az aktuális újságok hétvégi kiadásait az interneten, rendszeresen olvasom a következő lapokat: New York Times, Observer, Neue Zürcher Zeitung, Le Monde. A koszovói háború kezdetekor szoktam rá, hogy a híreket az interneten kövessem. 1998-ban, mint ahogy engem arról tájékoztattak, az interneten is folytattak háborút, és nagyon fontos volt mindig követni, hogy mit mondanak, nyilatkoznak a szerbek és a koszovói albánok a koszovói helyzetről. Az volt a leggyorsabb és legegyszerűbb, hogy ezeket a híreket mindig az adott információt közlőnek az oldalán követtem, és abban az időben fizettem elő az akkor még Belgrádban, ellenzékben lévő B-92 nevű rádióadó internetes híreire.

Mennyire jól ellátott a nagykövetség az internetet illetően? (Bcet)

Wilfried Gruber: Sajnos a kommunikációs ellátottságunk nincs a technikai lehetőségek csúcsán, ennek az oka többek között, hogy nemsokára elköltözik a nagykövetség - a Stefánia útról felköltözünk a Várba, az Úri utcába -, és a német pénzügyminiszter - aki elég zsugori - nem akarta finanszírozni a régi épületben a kommunikációs, technikai fejlesztéseket.

Hivatali ideje mellett jut ideje chatelésre? (Bcet)

Wilfried Gruber: Sajnos, soha. De nemsokára részt veszek egy másik ilyen chaten, méghozzá a gyönki gimnázium tanulóival. Ott egy Németországból ide delegált tanárral a gyerekek nagyon sok projektet hajtottak már végre (nemzetközi cserékben, ill. chatekben is részt vettek).

Kíván-e változtatni a német nagykövetség azon a felháborító gyakorlaton, hogy a vízumért sorban állóknak az utcán kell órák hosszat ácsorogni, míg bebocsáttatást nyernek? Vagy ez a "Festung Europa" taktika része? (Fluchtling)

Wilfried Gruber: Magyar állampolgároknak nincs szükségük vízumra, ha Németországba vagy más schengeni államba legfeljebb 90 napra akarnak beutazni. Csak akkor van szükség vízumra a magyar állampolgároknak, ha ennél hosszabb ideig akarnak Németországban maradni, vagy ha ott dolgozni szeretnének. Olykor előfordulhat, hogy kisebb sorok keletkeznek a vízumigénylőkből a konzuli osztály előtt, de nem mondanám, hogy órák hosszat kell a konzulátus előtt állniuk.

Az idénymunkák közeledtével sok magyar munkavállaló kíván engedéllyel Németországban dolgozni. Ezen emberek fogadására nem mindig elég 1-2 üzemelő ablak a vízumkérelemhez, és a vidéki emberek ügyfélfogadására a 9-1/2 12 óra közötti intervallum sem elegendő, ezért időnként Németországhoz méltatlan helyzet alakul ki a követségen. Kérem Önöket, hogy rugalmasabb hozzáállással ezen változtatni szíveskedjenek! (Andras)

Wilfried Gruber: Meg tudom érteni kritikus megjegyzését, de sajnos hiába kértük, nem kaptuk meg a német pénzügyminiszter jóváhagyását arra, hogy felvegyünk még több munkatársat. Azon fáradozunk, hogy a lehető leggyorsabban átvegyük a vízumkérelmeket, de sajnos nem tudom önöknek megígérni, hogy néha-néha nem fordul elő, hogy a vízumosztály előtt várakozni kell.

Úgy tudom, Németországban hiány van IT szakemberekből, és ezért a magyar informatikus kollegáknak a más területeken dolgozókhoz képest nagyobb esélyük van németországi munkát vállalni. A német nagykövetség nyújt valamilyen segítséget a magyar munkavállalóknak állást keresi Németországban? (Duvel)

Wilfried Gruber: Az IT-szakemberek számára valóban lehetőség van arra, hogy Németországban találjanak munkát, eddig több mint 400 magyar szakember élt ezzel a kb. 1 évvel ezelőtt meghirdetett lehetőséggel. Hogyha az IT-szakemberek foglalkoztatásáról bővebb információkat akar kapni, akkor keressen rá a német nagykövetség honlapján.

[origo]