Tizenhatszoros támogatás a kormánypárti településeknek

Vágólapra másolva!
Zömében kormánypárti települések valósíthatják meg fejlesztéseiket állami forrás segítségével. A cél- és címzett támogatások, a Széchenyi-terv révén kiutalt összegek jó része ugyanis a Fidesz, a kisgazda, illetve az MDF vezette önkormányzatok számlájára kerül. Az ellenzék által vezetett városok igazságtalannak tartják az elosztást.
Vágólapra másolva!

Lényegesen kevesebb pénzt kapnak az ellenzékiek által vezetett települések, mint kormánypárti társaik - ezt gyakran hangoztatják a szocialista és a szabad demokrata önkormányzatok vezetői. A kormánypártiak és az ország vezetése tagadja ezt. A számok viszont egyértelműen bizonyítják: a Fidesz-FKGP-MDF-kormány előnyben részesíti a saját emberei által irányított helyhatóságokat.

Már 2000-ben is 30 százalékkal több jutott a címzett támogatásokból a kormányhű városoknak, mint a más pártok színeiben tevékenykedőknek. A "koalíciós" települések 2000-ben 13,66 milliárd forintot kaptak, az ellenzékiek alig több mint 10 milliárdot, a függetlenek pedig 5,64 milliárdot. Még szembetűnőbb a különbség az ez évben odaítélt támogatások adatait tekintve. A "koalíciós településeknek" ítélték oda a támogatás több mint kétharmadát: a 21 milliárd forintos összegből 14,9-cel ők gazdálkodhatnak. Az ellenzéki települések ennek töredékét, 4,1 milliárdot tudhatnak magukénak. Ez alig több, mint a függetleneknek szánt 2,7 milliárd forint.

Még drasztikusabban érzékelhető ez a tendencia a 2002-re átnyúló beruházások támogatásánál. A kormánypárti települések összességében több mint 16-szoros összeget kapnak az állami forrásból: nekik 16,34 milliárd jut, míg az ellenzékiek még egymilliárdra sem - pontosan 953 millió forintra - számíthatnak. Hasonlóan oszlik meg a Széchenyi-terv lakáspályázatainak támogatása is. A kormánypárti települések számára 16 nyertes pályázaton 2,75 milliárd forintot utalnak, míg az ellenzékiek 884 millió forintból építkezhetnek. Érdekes adat, hogy a szocialista és szabad demokrata települések alig számíthatnak több lakáscélú támogatásra, mint az egyházak.

Az egyházak számára 4 nyertes pályázaton 774 millió forintot hagytak jóvá. Figyelemre méltó a Széchenyi-terv termálfürdők fejlesztésére szánt keretének elosztása is. A 6,1 milliárd forint háromnegyedét, azaz 4,6 milliárdot kormányhű települések tehetik zsebre. A vállalkozói beadványokra 1 milliárdot utalnak, s a maradék 500 millió forint oszlik meg az ellenzéki és független vezetésű helyhatóságok között.

Az aránytalan eloszlás azonban nemcsak a számok megoszlása esetén tűnik ki. A szocialista-szabad demokrata vezetésű falvak-városok maguk is érzik a hátrányos megkülönböztetést. Balázs Ottó, Bátonyterenye szocialista polgármestere csalódottságának adott hangot amiatt, hogy tavaly elutasították a csatornaépítésre beadott pályázatukat. Az öt szomszédos kistelepülést is érintő beruházás első üteme 2,5 milliárd forintba kerülne. Az idén ismét pályáztak erre az összegre, különös tekintettel arra, hogy önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településekről van szó.

A Pest megyei Százhalombatta SZDSZ vezetésű önkormányzata sem az idén, sem tavaly nem pályázott cél-, illetve címzett támogatásra. A város jelenleg készülő legnagyobb beruházása egy 112 lakás felépítését magába foglaló program, amelynek költsége meghaladja az 1 milliárd forintot. Ehhez 390 milliót kaptak a Széchenyi-terv révén, a fennmaradó részt hitelből kívánják fedezni.

Nyíregyháza szocialista vezetésű, és sikertelenül kért 1,3 milliárd forintos címzett támogatást a megyei könyvtár rekonstrukciójára. Az idén először pályáztak a sóstói Szivárvány Idősek Otthona rekonstrukciójára, ez 650 millió forintba kerülne. Erre, valamint három közeli kistelepülés csatornázási munkájára egy ISPA-, majd egy hazai céltámogatási pályázatot is beadnak, az összköltség elérné a 4,5 milliárd forintot. A megyeszékhely alpolgármestere szerint rendkívül összetett a mai pályázati rendszer, ezért nagy hangsúlyt kell helyezni a projektek előkészítésére. Nehézség, hogy ez is egyre költségesebb feladat.

Érezhető a kormánypárti vezetésű települések kedveltsége ott is, ahol - bár független a városvezetés - mégis egyértelmű a hovatartozás. A szocialista többségű, de független polgármester vezette Cegléden 8 éve pályáznak folyamatosan a csatornahálózat kiépítésére, sikertelenül. Saját erőből készítik a projekteket 1996 óta, céltámogatásra csupán azelőtt számíthattak. Azóta egyetlen fillért sem kaptak erre a célra. Jelenleg egy 115 km hosszúságú szakaszra van beadott céltámogatási kérelmük, de most sem látnak túl sok esélyt a több mint 2 milliárd forint elnyerésére - tudtuk meg Jáger Máriától. Az aljegyző szerint a város ivóvízhálózatának korszerűsítésére benyújtott pályázatuk befutó lehet, erre 10 millió forintot kértek a megyei területfejlesztési tanácstól.

A Somogy megyei Csurgó eddig hiába pályázott a 6 települést érintő csatornarendszer támogatására, pedig a polgármester a kormánypártok támogatását élvezi. A beruházás 3,3 milliárd forintba kerülne, ezen kívül felújításra vár az egyik általános iskolájuk is. Megkapták viszont azt a 64 millió forintot a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, amelyet a Máriás patak árvíz-megelőzési munkálataira kértek.

Orosz Ferenc, Csepel szocialista alpolgármestere elmondta: az utóbbi években mindig kaptak valamennyi pénzt a központi alapokból. A támogatásokra rá is szorultak, hiszen a településrész 30 százalékban még mindig csatornázatlan, s ez késlelteti a szilárd burkolatú úthálózat továbbépítését is.

A kormány gyakorta védekezik azzal, hogy az ellenzéki pártok által vezetett városok és falvak is szép számmal részesednek támogatásban. Ezek azonban félrevezető adatok, hiszen mindebbe beleszámítják azokat az összegeket is, amelyeket még az MSZP-SZDSZ kormány folyósított az akkori kormánypárti településeknek - mondta Lamperth Mónika, a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke.

Rendkívül mód igazságtalan az elosztás azért is, mert a fejlesztésre szánt forrásoknak a területi kiegyenlítést is szolgálnia kellene. Ám ez teljességgel alkalmatlan arra - mondta az elnök. A lemaradó térségek felzárkóztatásához sokkal inkább kellene támogatni a borsodi és a szabolcsi önkormányzatokat. Az idén az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések több mint 1100 beadványa közül 40 százalék ebből a két megyéből került ki. Ugyanezt az arányt kellene tükröznie más támogatási forrásoknak is, ha valóban azt akarjuk, hogy ne szakadjon ketté az ország - tette hozzá Lamperth Mónika.