Alkotmánysértő az adórendőrség titkos nyomozáshoz való joga

Az Alkotmánybíróság 2002. december 31-i hatállyal megsemisítette az adórendőrségről szóló törvény azon részét, amely a hatóságot titkos információk gyűjtésére hatalmazza fel. Az indoklás szerint a jogszabályt csak kétharmados többséggel fogadhatta volna a parlament. Az APEH [origo]-hoz eljuttatott közleményében azt írja, működését az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően, a megváltozott törvényi feltételek között folytatja. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közölte: a kormány csak azután alakítja majd ki álláspontját, hogy kézhez kapták az Alkotmánybíróság határozatát.

Az Országgyűlés 1998 őszén fogadta el a az APEH nyomozati jogkörét szabályozó törvényt. A jogszabály alapján jött létre az APEH Bűnügyi Igazgatság, amely heves tiltakozást váltott ki ellenzéki körökben. Elsősorban a kényszerítő eszközök, köztük az elektromos sokkoló használatának engedélyezése miatt fordultak az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfői ülésén alkotmányellenesnek nyilvánította a jogszabály azon részét, mely titkosszolgálati eszközök alkalmazását engedi meg az adórendőrségnek. Az AB szerint e felhatalmazáshoz kétharmados többségre lett volna szükség. Az AB érvelése szerint az adórendőrség nyomozati jogköréről szóló törvény tulajdonképpen a rendőrségi törvényt terjeszti ki, annak normáit veszi át. A rendőrségi törvényt pedig csak minősített, 2/3-os többséggel lehet elfogadni.

Miután a törvényt az MSZP és az SZDSZ nem szavazta meg, így csak egyszerű többséggel fogadták el.

Török Gábor politológus szerint a kormányzat és a parlamenti többség a felelős a történtekért. A házelnök viszont, mivel törvénytervezetek tartalmi oldalát nem vizsgálja, nem hibáztatható. A politológus szerint többször előfordultak már hasonló esetek, amikor kétharmados többséget igénylő kérdéseket feles törvénnyel fogadtak el. Ilyenek voltak például a Bokros-csomag egyes részei vagy a kárpótlási törvény is.

Az MSZP és az SZDSZ politikusai a szavazás idején már jelezték, szerintük csak 2/3-os többséggel lehetett volna elfogadni a törvényt. Akkor a Fidesz képviselői ezzel nem értettek egyet. A Fidesztől most senki sem kívánt nyilatkozni az ügyben, csupán annyit tudtunk meg a párt sajtóosztályától, hogy tiszteletben tartják az AB döntését.

Az APEH [origo]-hoz eljuttatott közleményében azt írja, működését az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően, a megváltozott törvényi feltételek között folytatja. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy 2002 december 31-től titkosszolgálati eszközökkel nem fog élni az APEH Bűnügyi Igazgatósága .

A kormány még nem ismeri az Alkotmánybíróság döntését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatóságával kapcsolatban, ezért csak a határozat ismeretében alakítja majd ki álláspontját az ügyben - közölte Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a kormány hétfői ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

[origo]