A kormányfő nem érez jogi felelősséget a Szabadi-ügy miatt

Vágólapra másolva!
Orbán Viktor már akkor kérte Szabadi Béla felmentését, amikor az ellenőrzések nyomán sejteni lehetett, baj van az agrártárcánál. Torgyán József miniszter azonban kiállt a politikai államtitkár mellett - tudatta az m1-nek adott interjújában a miniszterelnök.
Vágólapra másolva!

Jogilag nem érez felelősséget Szabadi Béla, az agrártárca exállamtitkára ügyében, amelyben 900 millió forint értékben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják - ezt Orbán Viktor kormányfő jelentette ki Baló György kérdésére válaszolva kedden az m1-es műsorában. Hozzátette: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a földművelési tárcánál kérésére először 4, majd 3 vizsgálatot végzett el, továbbá 26 olyan ellenőrzés is történt, amely az összes tárcát érintette. Ezek közül 1998-ban kezdeményezte az elsőt. A kormányfő leszögezte: az államtitkár felmentését Torgyán József akkori agrárminisztertől már akkor kérte, amikor az ellenőrzések nyomán sejteni lehetett, baj van a tárcánál. Ekkor a miniszter kiállt munkatársa mellett. Később - már Torgyán József távozása után - a megbízott miniszter végül menesztette Szabadi államtitkárt.

A kormányfő utalt arra: három területen lemaradásban van az agrártárca. Ez a földalap, a zsebszerződések és a helyben lakó gazdák földvásárlásának megnyugtató rendezése.

Orbán Viktor a beszélgetés során szólt arról: a kabinet a diákhitel intézésével a Magyar Postát bízza majd meg. Hangsúlyozta: a Postabankba és a Magyar Postába fektetett költségvetési százmilliárdokról a kabinet el fog számolni. Azt a közbevetést, hogy a posta elnöke egy interjúban egy körvonalazódó nemzeti bankcsoportról beszélt, azzal hárította el: véleménye szerint egy ilyen interjúban a kormányfőnek nem az a dolga, hogy főhivatalnokok nyilatkozatait kommentálja.

Arra a kérdésre, hogy a kormány megtett-e mindent, hogy a készülő státustörvényt a szomszéd országok vezetői jó időben megismerjék, Orbán Viktor úgy válaszolt: mind az előzetes terveket, mind pedig a kész törvénytervezetet konzultáció céljából bemutatták a szomszéd országok és az EU, valamint a NATO-államok nagyköveteinek. Úgy vélte, ezzel lehetőséget adtak, hogy észrevételeiket megtegyék. Hozzátette azt is: a kormány megvárta, hogy a román és a szlovák állam is e tárgyban megalkossa saját törvényét, s azokból egyes elemeket szintén átvettek.

(Magyar Hírlap)