A kormány még nem alakította ki álláspontját a lex Répássyval kapcsolatban<br/>

Szerdán tárgyalta az Országgyűlés a lex Répássy néven ismertté vált javaslatot. Eszerint a sajtóban megjelent, a személyhez fűződő jogot sértő véleményre, vagy értékelésre adandó választ kötelező lenne közzétenni. A kormánypárti frakciók szószólói támogatják a javaslatot, az ellenzék viszont ellenzi. A kormány még nem alakította ki hivatalos álláspontját.

Hat fideszes képviselő a Polgári törvénykönyv személyiségi jogok védelmére vonatkozó rendelkezéseinek módosításával a sajtóhelyreigazítás mellett bevezetné a válaszadás jogának elnevezett intézményt is - derült ki az indítványozók nevében felszólaló Répássy Róbert fideszes képviselő szavaiból az Országgyűlés szerdai plenáris ülésén.

A sajtóban lex Répássyként emlegetett javaslat benyújtói - Répássy Róbert, Rubovszky György, Vitányi István, Fazekas Sándor, Szabó Erika és Gyimesi József - meg akarják teremteni a válaszadás jogintézményét, azaz a sajtóban megjelent, a személyhez fűződő jogot sértő véleményre, vagy értékelésre adandó válasz közzétételének kötelezettségét.

Répássy szerint a közérdekű célra fordítható bírság szabályai úgy módosulnának, hogy ha a jogsértés a sajtóban történik, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhatna. "Ennek összegét úgy kell meghatározni, hogy az visszatartsa a jogsértőt a további jogsértésektől" - közölte a fideszes képviselő.

A politikus szerint az alkotmány csak látszólag nem állít fel sorrendiséget, hierarchiát az egyes alkotmányos jogok vonatkozásában, ám a személyiségi jogok védelme előbbre való, mint a véleménynyilvánításhoz való jog, illetve a sajtószabadság. "A véleménynyilvánítás jogának, a sajtószabadságnak nem része a személyiségi jogok, az emberi méltóság, a jó hírnév jogellenes megsértése" - fogalmazott Répássy.

A képviselő úgy látja: az előterjesztők meggyőződését rendes bírósági és alkotmánybírósági döntések is alátámasztják. Hozzátette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának létezik külső korlátja, mégpedig az emberi méltóság, a jó hírnév, a személyiségi jogok védelme. "Az Alkotmánybíróság sokat idézett határozata szerint belefér a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásába a sértő, meghökkentő vélemények terjesztése is, ám azt soha nem állította az Alkotmánybíróság, hogy a vélemények alkotmányos jogokat sérthetnek" - mondta a fideszes politikus.

Répássy szerint a javaslat bírálói rosszabb véleménnyel vannak a sajtóról, mint az előterjesztők, akik úgy vélik, hogy nem általános gyakorlat az újságírói szakmában a személyiségi jogok durva megsértése. Hozzátette: akik arra hivatkoznak, hogy a törvénymódosítás elfogadása nyomán jelentős mértékben nőne a személyiségi jogi perek száma, azok lesújtó véleményt mondanak a sajtóról. "Nagyon szomorú, hogy az ellenzéki pártok mellett ezen a véleményen van a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége és a Nyilvánosság Klub is" - állította Répássy.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bevezetni kívánt válaszadási jog nem jelenti általában a válasz közlésének kötelezettségét, ugyanis csak a személyiségi jogot megsértő vélemény, vagy értékelés esetén van lehetőség a válasz közlésének kikényszerítésére.

Répássy fontosnak tartja azt is, hogy a sajtóban történt személyiségi jogsértések esetére kötelező legyen közérdekű célra fordítható bírságot kiszabni, mert - mint fogalmazott - az előterjesztők a személyiségi jogok védelmét közérdeknek tekintik. Szerinte a személyiségi jog megsértésének legdurvább esete, ha az a sajtó útján történik, mert így nagy nyilvánosságot kap.

Répássy közölte: amennyiben a parlament elfogadja indítványukat, akkor az előterjesztők felkérik Mádl Ferenc köztársasági elnököt, hogy a törvény kihirdetése előtt kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. "Meggyőződésünk, hogy a javaslat nem korlátoz alkotmányos jogokat, hanem védi azokat, a véleménynyilvánítási szabadságot pedig kiterjeszti arra is, akinek ezáltal nyílik meg a véleménynyilvánításhoz való joga" - mondta végül Répássy.

Gyimesi József (Fidesz) közölte, hogy frakciója támogatja a javaslat elfogadását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a személyiségi jogok nemcsak hamis tények közlésével, hanem véleménynyilvánítással is sérülhetnek. Mint mondta, ezt a jelenlegi jogszabályok nem tudják orvosolni, ezért a beterjesztett javaslat űrt tölt ki a hatályos szabályozásban. A képviselő közölte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát nem sérti a javaslat, és nem a sajtószabadság korlátozásáról van szó.

Pető Iván (SZDSZ) - utalva a lex Pokol néven ismertté vált előterjesztésre úgy fogalmazott, hogy a most beterjesztett javaslat esetében a sajtó korlátozására tett visszatérő kísérletről van szó. Azt mondta: a különböző sajtótermékeknek maguknak kell eldönteniük, hogy milyen véleményeket hajlandóak közzétenni hasábjaikon. A képviselő a magyarországi lapok sokszínűségére hivatkozva visszautasította azt a feltételezést, amely szerint ma a sajtó csak egyfajta véleményt közvetít.

Pető szerint a javaslat célja meggyőzni a kormánypártok választóit arról, hogy a kormány hathatós intézkedéseket tesz a szerintük túlzottan szabad sajtó korlátozására. Másrészt - mint mondta - azt a célt is szolgálja, hogy a sajtóval éreztesse, sokallják a kormánypártok a sajtószabadságot. A képviselő szerint a Ptk. túl fontos törvény ahhoz, hogy ilyen "látszattevékenység" miatt módosítsák. Közölte: a javaslatot módosításokkal sem tartja elfogadhatónak.

Herényi Károly (MDF) támogatásáról biztosította a javaslatot. Szerinte ma a sajtószabadság érvényesülését leginkább anyagi okok gátolják. A képviselő közölte, hogy a mostani gyakorlatban számtalanszor csorbát szenved az emberi méltósághoz való jog a véleménynyilvánítási szabadsággal szemben. Végső megoldásnak ugyanakkor azt tartaná, ha az újságírók etikai szervezete zárná ki azokat, akik vétenek az etikai normákkal szemben.

Kiss Andor (MIÉP) kijelentette, hogy nem támogatja a benyújtott javaslatot, bár annak alapelvével egyetért. Pető Ivánhoz hasonlóan úgy vélekedett, hogy nem szerencsés a Ptk. módosítása. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg folyik az Igazságügyi Minisztériumban a Ptk. átfogó módosításának előkészítése. Úgy vélekedett, hogy a válaszadási kötelezettség nem olyan sürgős, hogy emiatt haladéktalanul módosítani kellene a törvényt.

Kiss érthetetlennek nevezte, hogy a sajtótörvényből a rendszerváltás során kikerült válaszadási jogot most miért akarja a Fidesz visszahozni. Feltette a kérdést, hogy vajon a kormány támogatja-e az előterjesztést, mert ha nem, nincs értelme a parlamenti vitának.

Hende Csaba igazságügyi minisztériumi államtitkár elmondta, hogy a kormány még nem alakított ki álláspontot a javaslatról. Répássy kijelentette, hogy akkor is fenntartja javaslatát, ha a kormány nem támogatja azt.

(MTI)

Korábban:

(2001. március 21.)