Megrendelésekről már nyilatkozik, cégekről és pénzekről még hallgat az Országimázs Központ<br/>

Az Országimázs Központ tavalyi költségvetésének háromnegyedéből, mintegy 3 milliárd forintból a Fidesz kampányait szervező Happy End kft-nek, illetve Ezüsthajó kft-nek adott megbízást. A szerződések tárgyát a bíróság döntése alapján most ismerhette meg két ellenzéki képviselő, a szocialista Keller László és Veres János.

Az Országimázs négy nagy céggel és számos kisebb vállalkozással kötött szerződéseket. A Magyar Gallup Intézettel közvélemény-kutatásokot rendeltek, míg a Klapp Ügynökségtől ország-kommunikációt. A szerződések többségét azonban az Ezüsthajó és a Happy End kapta meg. Amennyiben kíváncsi a részletekre, kattintson ide, ha megelégszik csak néhány részlettel, akkor csak a cikket olvassa el!

Az Ezüsthajó legfőbb tevékenysége, hogy filmre vegye a miniszterelnök külföldi és belföldi útjait. A sok protokoll között azonban megörökítették a csillebérci családreferensek táborát, a békéscsabai kolbásztöltő versenyt, a vallási vezetők karácsonyi vacsoráját, a 2000. évi Csángó Bált is. Emellett filmet készítettek a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1998. évi (XII.26) MT-rendeletről.

A Happy End elsősorban különböző rendezvényeket, kiállításokat szervez, díjakat, emlékérmeket, karácsonyi üdvözlőlapokat és borítékokat tervez. Egyik első megrendelésük volt az "Életmentő emlékérem koncepciója és tervei". Ők tervezték a "Milleniumi Országjáró" című kéthavonta megjelenő, időszakos kiadvány lapkoncepcióját és arculatát, a Vatikánban a Pápa tiszteletére tartandó koncert tájékoztató füzetét, és az Adventi gyertyagyújtás forgatókönyvét. A Happy End egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó munkája a 2000. Augusztus 20-i állami ünnepség megszervezése és lebonyolítása volt.

A két MSZP-s képviselő azért indított eljárást a bíróságon, hogy az Országimázs Központ tételesen számoljon el minden kiadásával. A központ vezetője ezt korábban üzleti titokra hivatkozva megtagadta. A bíróság arra kötelezte a szervezetet, hogy a szerződések tartalmáról számoljon be a tárgyalás résztvevőinek, köztük a felperes képviselőknek. Ugyanis csak ez alapján lehet megállapítani, hogy a szerződések közérdekű adatot tartalmaznak- e és emiatt kötelezhető-e az Országimázs Központ azok nyilvánossá tételére. Az ellenzéki politikusoknak átadott dokumentumok tehát egyelőre nem tartalmazzák a szerződések összegét, csak azt, hogy miről szólnak. Amennyiben ez alapján megállapítható, hogy közérdekű adatokról van szó, a bíróság kötelezheti az Országimázs Központot a teljes dokumentáció átadására.

Keller László az [origo]-nak elmondta, hogy véleménye szerint az Országimázs Központ megkerüli a közbeszerzési törvényt. Ezt azzal magyarázza, hogy a közbeszerzési értesítőben megjelent megbízásoknál jóval nagyobb összegek elköltését bízzák például a Happy End kft.-re. Az említett vállalkozás, amely egyébként a Fidesz választási kampányát is szervezte, egész éves megállapodást kötött a Miniszterelnöki Hivatallal. Ez alapján tavaly összesen 130 szerződést kötöttek, köztük olyan nagyságrendűeket is, mint a Sydney-i olimpiához kötődő Magyar Millenniumi Kulturális Napok, vagy az augusztus 20-i tűzijáték, vagy az év végi Álomalapítás rendezvénysorozat. Ezekre a rendezvényekre az Országimázs Központ, annak ellenére, hogy külső vállalkozóra bízta, nem írt ki közbeszerzési eljárást. Ezt azzal magyarázta, hogy az egész éves szervezői tevékenységet a Happy End kft. nyerte el.

Keller László szerint ez eljárás azért törvényellenes, mert az egész évre szóló pályázat leple alatt lényegében két magáncég (A már ismertetett Happy End és az ahhoz szorosan kötődő, elsősorban a kormányfő protokolltevékenységét filmező Ezüsthajó Kft.) százmilliós állami beszerzéseket hajt végre, amelyek így kikerülnek a közbeszerzési eljárások szigorú ellenőrzése és mindenekelőtt nyilvánossága alól. Ezek a cégek csak szervezik a rendezvényeket, a munkát további vállalkozóknak adják tovább.

Tóth István Zoltán, az Országimázs Központ vezetője nem nyilatkozik az ügyről arra hivatkozva, hogy a per még nem ért véget és köztisztviselőként véleményének közlésével nem befolyásolhatja a bíróságot. Korábban egyébként mindig úgy foglalt állást, hogy a szerződések részletei üzleti titkot képeznek, így azokat nem hozhatják nyilvánosságra.

A bíróság a most nyilvánosságra került adatok alapján mérlegeli majd, hogy közérdekű adatnak minősülnek-e a szerződések. Amennyiben igen, akkor nyilvánosságra kell hozni a szerződések minden részletét.

[origo]

Ajánló:

Olvassa el az Országimázs Központ szerződéseiről szóló listát!