Perelhető az Országgyűlés<br/>

Megállapította az Országgyűlés perbeli jogképességét a Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden abban a személyiségi jogi perben, amelyet a megfigyelési ügyből ismertté vált Faragó Lajos magánnyomozó indított jóhírnevének megsértése miatt az Országgyűlés ellen. Ez azt jelenti, hogy Faragó beperelheti az Országgyűlést a megfigyelési bizottság jelentése miatt.

Az úgynevezett megfigyelési ügy 1998 augusztusában Orbán Viktor miniszterelnök azon bejelentése nyomán pattant ki, mely szerint az előző kormányzati ciklus idején közpénzekből törvénytelen és titkos adatgyűjtés folyt fideszes politikusok ellen.

A bizottság munkáját összegző, a koalíció és a MIÉP képviselői által megszavazott határozat szerint Bédi Csaba, a Köztársasági Őrezred tisztje közvetítette Faragó Lajos magánnyomozónak Czégé Zsuzsának, a Félix Film Kft. vezetőjének a fideszes politikusok megfigyelésére vonatkozó megbízását.

Faragó Lajos ugyanakkor a perben arra hivatkozik, hogy az országgyűlési határozatban elfogadott bizottsági jelentés nyomán ügyészségi vizsgálat is indult, amely viszont tisztázta őt a törvénytelenség vádja alól, és rögzítette, hogy nem követett el bűncselekményt.

Az Országgyűlés jogi képviselője a tárgyaláson az eljárás megszüntetését és a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. A jogi képviselő azt állította, hogy a vitatott jelentés nem tartalmaz valótlanságokat, viszont politikai jellegű aktus és így - tekintettel a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvére – bíróság előtt nem támadható meg. Emellett arra hivatkozott, hogy az Országgyűlés nem rendelkezik perbeli jogképességgel, azaz nem perelhető, nem költségvetési szerv, hiszen nincs ingó vagy ingatlan vagyona.

A bíróság azonban a felperes jogi érveit osztotta, amelyek szerint az államháztartási törvény nem zárja ki az Országgyűlést a költségvetési szervek köréből, így az rendelkezik perbeli jogképességgel.

A különböző szintű jogi szabályozások a bíróság szerint is ellentmondásosak, de a testület álláspontja szerint ez nem szolgálhat a jogérvényesítő fél hátrányára.

(MTI)