Korlátozott gyermeki jogok<br/>

A gyermekvédelmi törvény megalkotása, az oktatási ombudsman intézményének felállítása jelentős előrelépés a gyermeki jogok védelmében, szociális értelemben azonban ezek továbbra is korlátozottak. Szakemberek szerint a megfogalmazott elvek megvalósítását a gyakorlat, a meglévő eszközök nem mindig teszik lehetővé. Az ellátórendszerben nem a gyermek oldaláról közelítenek a jogalkotók.

Több ombudsmani vizsgálat is indult már a gyermekek jogainak érvényesüléséről és az egy éve felállított oktatási jogi biztoshoz is sorra érkeznek a panaszok a különböző intézményekben tapasztalt jogsérelmek miatt - hangzott el a gyermekek jogainak érvényesüléséről rendezett konferencián Budapesten. Kiderült: a pedagógusok nincsenek tisztában a gyermekek jogait védő rendszerrel, az alkotmányban rögzített jogokkal, sőt gyakran saját jogaikkal sem. Ez pedig jogsértésekhez vezethet.

- A gyerekek elsősorban a méltóságukat ért sérelmek miatt keresik meg a hivatalt, a fizikai bántalmazás mellett leginkább a megalázó szóhasználat ellen tiltakoznak a diákok - nyilatkozta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Elismerte: a tanárok sok esetben nem képesek kezelni a kritikus helyzeteket. - A minisztérium nemrégiben átfogó konfliktusfeloldó vizsgálatokba kezdett azért, hogy kiderüljön, miként és miért alakulnak ki ezek a szituációk és hogyan kell kezelni a problémákat - mondta az ombudsman. Hozzátette: szerinte fontos lenne, ha a pedagógusképzésben a hallgatók már az első év után gyakorlatra mennének, így időben kiderülhet, ha valaki nem tud bánni a gyermekekkel.

Gönczöl Katalin több ombudsmani vizsgálatot is indított már különböző gyermekvédelmi ügyekben, s ajánlotta elsősorban a gyermekjóléti szolgálatok fejlesztését, azt, hogy főfoglalkozásban alkalmazott szakemberek végezzék ezeket a feladatokat. Megállapította azt is: az utógondozás teljesen hiányzik a rendszerből.

A szakemberek szerint komoly előrelépést jelent a gyermekvédelmi törvény megalkotása, újabb garanciát az oktatási ombudsman intézményének felállítása, azonban szociális értelemben továbbra is korlátozottak a gyermeki jogok. Az új dolgokra nem volt felkészülve a rendszer, így az elvek sokszor a meglévő gyakorlat és eszközök miatt nem érvényesülnek.

- A törvény például kimondja, hogy anyagi okok miatt nem lehet elvenni egy gyermeket a családjától, de a szülők számára a szociális feltételeket mindehhez nem rendezi – mondta Tausz Katalin szociológus.

- Ráadásul sem az eszközöket, sem a forrásokat nem biztosítja hozzá - tette hozzá Darvas Ágnes szociológus. Szerintük az intézményrendszert rendkívül gyorsan kellett felállítani, így érthető, ha a mintegy 2600 szolgálat működésében még vannak gondok, s egyelőre még jelentős részüknél hiányoznak a szakemberek. - Súlyos probléma azonban az, hogy a támogatási, segélyezési rendszerben nincs esélyegyenlőség, s a jogalkotók nem a gyermekek oldaláról közelítenek és keresik a megoldást. A segítség feltételeit ugyanis a szülőknek kell megteremteniük - véli a két szociológusnő.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 2.)