Könnyebben ellenőrizhető nyugdíjnyilvántartás<br/>

Átláthatóvá válhat néhány éven belül a nyugdíjfizetés- és felhalmozás rendszere. A szakmapolitikai döntést követően vagy virtuális tőkeszámlán kísérhetjük figyelemmel járulékaink alakulását, vagy pontokra váltják befizetéseinket. Nyugati példák szerint hosszabb távon a pontrendszer kiszámíthatóbb.

Már az idén pont kerülhet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakítási irányának meghatározására, bár egyelőre nem tudni, hogy a két versengő modell közül melyik mellett döntenek majd. Mint az korábban nyilvánosságra került, a járulékbefizetések, -felhalmozások átláthatóbbá tételét, illetve a majdani nyugdíjjáradék kiszámíthatóságát két módon is elérhetőnek tartják.

Az egyik esetben befizetéseinket egy virtuális, egyéni tőkeszámlán tartanák nyilván, míg a másik elképzelés szerint befizetéseinket pontokra váltanák, és később ezek alapján állapítanák meg nyugdíjunkat.

Egyelőre ugyan nem lehet tudni, hogy melyik modell pontosan milyen jellegzetességekkel lenne adoptálható a hazai rendszerre, a nyugati szakirodalomból hozzávetőleges képet nyerhetünk a magyar nyugdíjrendszer esetlegesen szükséges módosításairól.

A virtuális egyéni tőkeszámlán nyugvó rendszer működik például Lengyelországban vagy Svédországban. Ezen országok nyugdíjrendszereinek leírása az Európai Bizottság kiadványaiból jól körüljárható. A virtuális tőkeszámla rendszerének lényege, hogy befizetett járulékainkat saját egyéni számlánkon nyilvántartják, az egyenleget bármikor lekérdezhetjük. A számlán nyilvántartott összeg növekedését ebben a rendszerben egy meghatározott kamatlábhoz kötik. Lehet ez az infláció, a gazdasági növekedés vagy az éves átlagkereset-növekedés mértéke. Az ezen gyakorlatot használó országokban azonban komoly probléma, hogy a kamatlábul szolgáló mutatókat gyakran cserélgetik, így csorbát szenved a hosszú távú kiszámíthatóság.

További sajátossága a virtuális egyenlegnek, hogy a nyugdíjjáradék biztosításmatematikai kalkulációja miatt a gazdasági és demográfiai kockázatok nem egyenlítődnek ki. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy két, azonos szolgálati idővel, járulékbefizetéssel rendelkező ember azért kaphat eltérő járadékot, mert rosszabb vagy éppen jobb gazdasági helyzetben ment nyugdíjba. Ennek függvényében ugyanis változnak a járadék-meghatározáshoz használt egyes mutatók. A rendszer nemek szerinti diszkriminációt is tartalmazhat, amennyiben a hasonló feltételekkel nyugdíjra várók egyike nő, másika férfi, s egyikőjüknek emiatt hosszabb a várható élettartama: ez ugyanis csökkentheti a megállapított induló nyugdíjat.

A Németországban használatos pontrendszer lényege, hogy a befizetett járulékokat nyugdíjpontokra váltják. Az átváltás alapja az átlagkeresethez tartozó nyugdíjjárulék. Aki ezzel megegyező járulékot fizet be, az egy nyugdíjpontot kap évente, aki ennél kevesebbet, az arányosan kevesebbet, aki ennél többet, az arányosan többet. A mindenkori átlagkereset kétszerese után befizetett járulékért két nyugdíjpont jár, másfélszereséért 1,5 és így tovább. A rendszer neuralgikus pontja annak megállapítása, hogy a nyugdíjba vonulásig felgyülemlett pontokat milyen váltószám alapján konvertálják járadékra. Az egy nyugdíjpont járadékértéke olyan állandó szám, amely meghatározza és állandósítja a nyugdíjak keresetekhez mért arányát is. Hazánkban ez az arány jelenleg egyébként hatvan százalék körül mozog. A nyugdíjpont forintértéke minden évben az átlagkereset növekedésével emelkedik, ami meghatározza a nyugdíjemelés mértékét is.

Hazánkban mindkét rendszer kiküszöbölné a nyugdíjszámításban ma létező igazságtalan elemeket. Mindkét rendszer a jelenleginél rugalmasabbá tenné a nyugdíjkorhatárt. Így elvben elképzelhető lenne, hogy valaki 62 éves kora helyett korábban nyugdíjaztassa magát - és ez biztosításmatematikailag kalkulált csökkenést jelentene nyugdíjában. Továbbá mind a virtuális folyószámla, mind a pontrendszer megszüntetné a nyugdíjminimum fogalmát, hiszen mindenki valós befizetései alapján kapna életjáradékot.

Jellegéből adódóan a virtuális tőkeszámla-vezetés gyakorlatát valószínűleg csak hosszú átmeneti idővel lehetne bevezetni (csak a pályakezdőknek kötelezően), míg a pontrendszert - a technikai előkészületek után - teljes körben lehetne alkalmazni.

(Népszava)

Ajánló:

Az Üzleti Negyed odlalán

Korábban:

(2001. február 5.)