Heteken belül elfogyhat a kormánytöbbség<br/>

Elfogy a koalíció többsége, amennyiben a kisgazdafrakcióból hivatalosan is kizárják a maradék renitens képviselőt. Bár a kizárt kisgazdák egy része továbbra is a kormányt támogatja, bármelyik pillanatban támadhat olyan helyzet, hogy a kormánytöbbség akarata ellenére dönt a parlament.

Az Országgyűlésnek 386 képviselője van, ennek a fele 193. A Fidesznek és az MDF-nek együttesen 157 képviselője van. Ez azt jelenti, hogy legalább 37 képviselőnek kell lennie a kisgazdafrakcióban ahhoz, hogy a kormányoldalnak 194 szavazata legyen.

A kisgazdafrakciónak hivatalosan 42 tagja van jelenleg. Közülük Bánk Attila, Horváth Béla és Várhelyi András kizárása már csak formaság, ez várhatóan napokon belül megtörténik. Feltehetően kizárja soraiból a frakció Boros Imrét is, akár sikerül őt kiütni a miniszteri székből, akár nem. Érik az ingadozó Zakó László távozása is - bár neki van a legtöbb esélye a maradásra - és a csütörtökön a Tolna megyei elnöki székből eltávolított, de a döntést visszautasító Koppánné Kertész Margit sem kerülheti majd el sorsát.
Ha mindez bekövetkezik, akkor 193 képviselő marad a kormányoldalon, ami azt jelenti, hogy közjogi értelemben elfogy a kormánytöbbség, amennyiben a dabasi időközi választáson nem Szűcs Lajos, a kormánykoalíció jelöltje fut be. Bárki más győzelme a kormánytöbbség jogi értelemben vett megszűnéséhez vezet. Ez két hét múlva következhet be.

Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy a kormány vagy a kormányoldal javaslait az Országgyűlés minden alkalommal leszavazza majd, hiszen a kizárt kisgazdák, illetve a többi független képviselő egy része az esetek többségében a kormánnyal szavaz. Biztosra vehető azonban, hogy a kisgazdajavaslatokat, illetve a kisgazda miniszterek által adott interpellációs válaszokat az Országgyűlés nem fogadja majd el.
Ide tartozik, hogy a kormánypárti képviselők egy része miniszter vagy államtitkár, akik távollétük miatt gyakran nem tudnak élni szavazati jogukkal. Azokban a minisztériumokban, ahol a miniszter és az államtitkár is rendelkezik képviselői mandátummal, egyszerre csak egyikük tud jelen lenni a Parlamentben. Ilyen a Pénzügyminisztérium (Varga Mihály és Tállai András), a Honvédelmi Minisztérium (Szabó János és Homoki János), a Környezetvédelmi Minisztérium (Turi-Kovács Béla és Kávássy Sándor), az Ifjúsági és Sportminisztérium (Deutsch Tamás és Szakács Imre) és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Rockenbauer Zoltán és Várhegyi Attila). Ez azt jelenti, hogy kiélezett helyzetben a kormányoldal könnyen kisebbségben maradhat.

A kormányoldal szerencséje, hogy az ellenzék nem egységes, bár a három ellenzéki párt (az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP) számos kérdésben együtt szavaz. Az MSZP-nek 136, az SZDSZ-nek 24, a MIÉP-nek pedig 12 képviselője van, ez összesen 172. Ha a kisgazdáknál várt kizárások megtörténnek, akkor a függetlenek soraiban 20-an fognak ülni.

Még kellemetlenebbé válhat a helyzet a kormányoldal számára, ha a kisgazdafrakció létszámának nagymértékű csökkenése miatt a bizottsági helyek újraosztására is sor kerül.

A kormánytöbbség elfogyása nem vezet tehát a kormány bukásához, ehhez az kellene, hogy az ellenzéki oldalon ülő majdani többség egységes legyen és együtt szavazzanak meg egy miniszterelnök-jelöltet (ez az úgynevezett konstruktív bizalmatlanság elve), de az bizonyos, hogy a választásokig hátralévő időszakban a koalíciónak minden egyes szavazáson meg kell majd izzadnia, javaslatait pedig csak előzetes egyeztetések után lesz képes elfogadtatni.

[origo]