Magyarországon több ezer uniós polgár dolgozhat engedély nélkül <br/>

Miközben az EU országai keményen korlátozzák a magyarok munkavégzését és bevándorlását, az unió polgárai már ma is ezrével dolgoznak Magyarországon. Az uniós tagállamok itteni vállalatainál dolgozók jelentős részének ráadásul nem is kell munkavállalási engedélyt kiállítani. A magyar munkaerőpiac védelmét egyedül az szolgálja, hogy a külföldiek által megpályázott állásokat egy hónapig munkanélkülieknek tartják fenn.

Magyarország nem korlátozza a külföldiek, így az Európai Unióból érkezők munkavállalását. A kilencvenes évek második felétől az engedéllyel munkát vállaló külföldiek körében stabilan tíz százalék körüli arányt képviselnek a unió országaiból érkező polgárok. Illés Sándor statisztikus nemrégiben publikált tanulmánya szerint ennél is nagyobb és határozottan növekvő tendenciát mutat a bevándorlók közötti arányuk, amely az 1995. év végi 10 százalékhoz képest 1999. végére 12,5 százalékra emelkedett. Tavalyelőtt már 15 500 uniós polgár rendelkezett huzamos tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel. Meglepő ugyanakkor, hogy a munkavállalási engedéllyel bírók száma ennél jóval szerényebb - 2674 - volt 1999-ben. A nagy különbséget feltételezhetően az okozza, hogy nagyon széles azoknak a mentességeknek a köre, amikor nem kell engedélyt kérni a munkavállaláshoz.

Az 1994-ben törvényben kihirdetett Európai megállapodásban Magyarország könnyítéseket tett lehetővé az uniós országok számára - magyarázza Somodi Istvánné, a Gazdasági Minisztérium jogi főosztályvezetője. Így a tagállamok vállalatai által Magyarországon működtetett fióktelepek, képviseletek külföldi állampolgárságú kulcsszemélyzete kedvezőbb feltételekkel dolgozhat és mentesül a munkavállalási engedély alól. A kulcsszemélyzethez tartoznak a gazdasági társaságok irányítói, felügyelői vagy különleges technikai, műszaki tudással rendelkező munkatársai. A kizárólag külföldi érdekeltségben lévő cégek száma az 1990-es 231-ről 1999-re több mint hatvanszorosára nőtt és 14 647-re futott fel. Ha ehhez hozzávesszük a vegyes tulajdonban lévő vállalkozásokat - 1999-ben 10 188 -, akkor máris érthető lesz, hol keressük azokat az ezreket, akik itt élnek ugyan, de a munkavállalási engedélyeket regisztráló statisztika nem jelzi őket a hazai munkaerőpiac szereplőiként.

A magyar munkaerőpiac védelmét egyedül az a rendelkezés jelenti, hogy a külföldiek által megpályázott állásokat a munkaügyi központok 30 napon belül hazai szakemberekkel tölthetik be - már amennyiben sikerül ilyeneket találni. Amikor ugyanis egy bank több nyelven beszélő munkatársat, vagy egy keleti étterem kínai szakácsot keres, eleve reménytelen magyar munkanélkülivel betölteni az állást - tár fel néhány speciális esetet a Fővárosi Munkaügyi Központ munkatársa.

Az adatokat figyelve a fővárosban is évről évre nő a külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma. Míg 1998. végén 11 931 munkavállalási engedély volt érvényben a fővárosban, tavaly 18 250-re emelkedett ez a szám. A legnagyobb szeletet ebből a román és ukrán állampolgárok hasították ki. Mint Szabó György, a Fővárosi Munkaügyi Központ osztályvezetője elmondta: tapasztalataik szerint az EU-országokból érkezők jellemzően nem a rosszul fizetett állásokat foglalják el. A statisztikai elemzésből az is kiderült, hogy a szomszédos Ausztriához képest Magyarországon lényegesen több az itt tartózkodó német, görög és brit állampolgár. Az Ausztria és Magyarország közötti migrációs kapcsolatra ugyanis nem a letelepedési célú vándorlás, hanem a napi vagy annál kissé ritkább időközű mozgások a jellemzőek. Illés Sándor elemzésének végső summázataként leszögezi: a Magyarország és a Nyugat közötti áramlás nem egyirányú, hiszen párhuzamosan mennyiségét tekintve azonos nagyságrendű ellenáramlás is zajlik. A magyar kormány nem tervezi, hogy a külföldiek munkavállalása kapcsán szigorításokat vezessen be - hangsúlyozta lapunk kérdésére Somodi Istvánné a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője. Az uniós tagállamok egymás között biztosítják a munkaerő szabad áramlását, s csak az EU-n kívüli országgal szemben határoznak meg szigorúbb feltételeket.

(Magyar Hirlap)