Tízmilliárd forintot dugdos a kormány<br/>

Csupán 15 milliárd forintot osztott szét tegnap a kormány bérkiegészítésre az elmúlt év végén elkülönített 25 milliárd forintból. A fennmaradó összeget az idei béremelésekre, az esetleg szükséges pluszjuttatásokra tartalékolja a kormány szemben a korábbi tervekkel, miszerint a mostani korrekcióból kimaradt egészségügyi és szociális ágazat is támogatásban részesülne. A közoktatási intézményeknek április 10-ig kell a tanároknak kifizetniük a pluszpénzt.

A legutóbbi KIÉT-ülésen (Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa) az érdekképviseletek és a gazdasági tárca is azt szorgalmazták, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók is támogatásban részesülhessenek. A számítások szerint ugyanis csak 15 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit azokban az ágazatokban dolgozók kapnának kereset-kiegészítésként, amelyekben az elmúlt évi átlagos bruttó keresetnövekedés nem érte el a 13 százalékot. Borókai Gábor, kormányszóvivő ezzel kapcsolatban azt válaszolta: a kormányülésen nem esett szó azokban az ágazatokban dolgozók kereset-kiegészítéséről, amelyekben tavaly az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés. Herczog László, a Gazdasági Minisztérium munkaügyekben illetékes biztosa ellenben a KIÉT-ülésen azt hangoztatta, hogy a kormány belátta, hogy az egészségügyben és a szociális szférában szégyenletesen alacsonyak a bérek annak ellenére, hogy a tavalyi egyszeri 15 milliárd forintos bérkiegészítést is beleszámolva az ágazatban összességében az átlagosnál nagyobb, 15,6 százalékos volt a keresetnövekedés. Éppen ezért a gazdasági tárca azt javasolta, hogy az egyszeri bérkiigazításra elkülönített 25 milliárd forintból fennmaradó összeget elsősorban az említett ágazatokban dolgozók kapják meg. Ezzel szemben a kormányszóvivő szavai szerint a maradványösszeget a 2001. évi béremelésekre fordítanák.

Amennyiben valóban ez a kormány szándéka, szakértők szerint többszörösen megsérti az államháztartási törvényt. A kormány ugyanis tavaly december 21-i döntésével egyszeri bérkiegészítés címén a központi letéti számlára utalt 25 milliárd forintot a múlt évi többletbevételekből úgy, hogy az megjelent a múlt évi költségvetés mérlegében is. A hatályos jogszabály szerint azonban a letéti számlára utalást sem a költségvetési hiányt, sem a többletet módosító tételként nem lehetett volna elszámolni. Ha viszont már az említett összeget kiadásként elszámolták, akkor legalább a tavalyi évben esedékes célokra kellene elkölteni. Eszerint vagy akkor járt el helytelenül a kormány, amikor az elmúlt évi mérlegben megjelenítette az elköltetlen összeget, vagy akkor, amikor mégis az idei évi folyó kiadásokat kívánja belőle finanszírozni.

A kormány döntése szerint egyébként az általános közigazgatásban, a külügy és a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók fejenként bruttó 24 303 forint egyszeri juttatásban részesülnek, ami nem gyarapítja az idei béremelés bázisát. A közbiztonságiak 12 893, a közoktatásban dolgozók 23 869, a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott alkotó- és előadóművészek 27 996, a közművelődésben dolgozók 19 617, az egyes tárcákhoz tartozó különböző intézmények által foglalkoztatott dolgozók pedig 13 739 forintnyi pluszjuttatásban részesülhetnek. Az intézkedés révén 471 ezer alkalmazott kap kereset-kiegészítést legkésőbb az április eleji fizetésekkel együtt.

A közoktatás területén dolgozók kompenzációja közel 240 ezer alkalmazottat érint, a kifizetés fedezetigénye pedig - a járulékokkal együtt - csaknem hétmilliárd forint - mondta Árok Antal, a Pedagógus Szakszervezet titkára. Az intézményeknek április 10-ig kell a tanároknak kifizetniük a pluszpénzt. Árok Antal leszögezte: továbbra is megoldatlan az egyszeri keresetkompenzáció érvényesítése a következő évek bérbázisában. Az érdekvédelmi szervezet titkára úgy vélte, hogy a tervezettnél magasabb infláció ellensúlyozását - a bér- és dologi költségek tekintetében egyaránt - jogszabályban kellene garantálni. Erről további tárgyalásokat kezdeményeznek a kormányzattal.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. január 23.)