Személycseréhez köti a költségvetési támogatást a kormány<br/>

Az Atlanti Tanács az állami költségvetésből Balla Mihály fideszes képviselő indítványára került ki. A közhasznú egyesület eddig a Külügyminisztérium tételei között nevesített fejezetként, évente mintegy 15 millió forintot kapott, ez költségvetésük harmada. További forrásaik az intézményi tagok befizetései, valamint a konkrét programokra elnyert, főleg pályázati támogatások. A Külügyminisztérium ezentúl 26 milliót szánhat az euro-atlanti integrációt elősegítő szervezetek támogatására, ám a tárca és annak legfelső vezetése értésére adta a tanács elnökségének: ha Dérer Miklós marad a főtitkár, nem számíthatnak erre.

Az is kiderült ezeken az egyeztetéseken, hogy Gazdag Ferenc, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója lenne a kormány által preferált főtitkárjelölt. A Wachsler Tamás akkori honvédelmi államtitkár, Szájer József Fidesz-MPP frakcióvezető, illetve Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára által megfogalmazott kritika szerint ugyanis a szervezet nem kiegyensúlyozottan tükrözi a '98 utáni parlamenti viszonyokat. Tény, hogy sem Szájer Józsefet, sem Bod Péter Ákost nem választották meg elnöknek, mindketten Somogyi Ferenccel, a Külügyminisztérium szocialista-szabaddemokrata kormány alatti közigazgatási államtitkárával szemben maradtak alul.

Ebben a régóta húzódó patthelyzetben a legfrissebb elnökségi döntés minden eddiginél határozottabban utasítja vissza a civil szervezet életébe történő kormányzati beavatkozást. Ha a kormánnyal nem tudnak egyezségre jutni, akkor az elnökség saját hatáskörében pályázatot ír ki a főtitkári állásra. Ez persze nem oldja meg finanszírozási gondjaikat, amelyek miatt már a március végi, Harmadik Atlanticizmus Konferencia után kisebb irodába kell költözniük és munkatársakat kell elbocsátaniuk.

Horváth Gábor külügyi szóvivő közölte, hogy az erre a költségvetési összegre vonatkozó elosztási szabályokat jelenleg dolgozzák ki. Hangsúlyozta: mivel a MAT főtitkárát annak alapszabálya szerint az elnökség választja meg, ezért a támogatás ügyét nem lehet semmilyen nyomásgyakorlással összefüggésbe hozni.

Jeszenszky Géza nagykövet a Magyar Hírlap kérdésére emlékeztetett, hogy "amikor 1995-ben az akkori kormány erős kampánya, ellenjelöltjei (például Mécs Imre) ellenére engem választottak a MAT elnökévé, két éven át minden erőfeszítésünk ellenére egyetlen fillér állami támogatást nem kapott a tanács, sőt a MEH-hez tartozó irodahelyiséget is fölmondták." Ezért ajánlotta Dérert a tanács figyelmébe, és így már támogatta a szervezetet az akkori kormány. Jeszenszky hangsúlyozta, az atlanti tanácsnál minden országban ügyelnek a pártpolitikai egyensúlyra és ez nem érvényesül a MAT jelenlegi vezetésében. Viszont Magyarország amerikai nagyköveteként különösen érzékeli, hogy a szervezetre szükség van: "Amikor repedések is mutatkoznak a transzatlanti viszonyban, különösen fontos, hogy a szövetségen belül minél többen álljanak ki Európa és az Egyesült Államok további legszorosabb együttműködése mellett."

(Magyar Hirlap)

Ajánló: