Megalakult az új Btk.-t előkészítő kodifikációs bizottság<br/>

Az Igazságügyi Minisztériumban szerdán megtartotta alakuló ülését a büntető törvénykönyv átfogó felülvizsgálatát előkészítő bizottság. A bizottság kriminálpolitikai és a törvényalkotási technikával kapcsolatos alapkérdésekben foglal majd állást. A célkitűzés a büntető anyagi jog egészének átfogó revíziója, egy új büntető törvénykönyv megalkotása.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter az alakuló ülésen vázolta az általa felkért bizottság feladatát, létrehozásának célját, és áttekintette az elmúlt időszakban a büntetőjog átalakítására és megújítására irányuló törvényhozói intézkedéseket.

Az 1979. július 1-jén hatályba lépett büntető törvénykönyvet a jogalkotó jogszabály-változtatási szándékai 47 esetben, az Alkotmánybíróság határozatai pedig 9 alkalommal érintették, összesen 778 törvényhely tekintetében. Az említett időszakban 117 rendelkezést helyeztek hatályon kívül, 188 új rendelkezést iktattak be a törvénybe, és 473-at módosítottak.

Dávid Ibolya szerint a hatályos büntető törvénykönyv a maga számos módosításával, kiegészítésével és korrekciójával egészében megfelelő büntetőjogi védelmet biztosít a társadalom alapvető érdekeinek és értékeinek, ám az elmúlt időszakban végbevitt változtatások egységes szemléleten alapuló felülvizsgálatot indokolnak.

Dávid Ibolya utalt arra, hogy megvalósultak a kormányprogramban megfogalmazott büntetőpolitikai célkitűzések, amelyek a következetes és szigorú ítélkezési gyakorlat kialakítása érdekében a büntető törvénykönyv szigorítására irányultak.

Az igazságügy-miniszter közölte: a magyar büntető törvényhozás hagyományosan figyelemmel volt a korszerű európai büntető törvénykönyvekre, és a jelen kodifikációs munkálatok során is törekedni kell arra, hogy figyelembe vegyék az európai büntetőjogszabályokban kimunkált intézményeket.

Méltatta az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs elemző és statisztikai főosztálya által készített tanulmányokat, amelyek a bűnözésre, az igazságszolgáltatásra, a büntetésalkalmazási gyakorlatra vonatkozó elemzéseket tartalmaznak, és a kodifikáció előkészítését szolgálják.

A testület elnöke Györgyi Kálmán miniszteri biztos; társelnöke Nagy Ferenc egyetemi tanár. Tagjai: Bárándy Péter ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára; Bárd Károly egyetemi docens; Bócz Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója; Berkes György, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője; Borai Ákos rendőr ezredes, a Belügyminisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője; Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumnak vezetője; Horváth Tibor ügyvéd, a Debreceni Ügyvédi Kamara tagja; Láng László, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze; Lévay Miklós egyetemi tanár; Márki Zoltán bíró, az Igazságügyi Minisztérium főcsoportfőnöke; Soós László hadbíró, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője; Szeder Gyula, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze és Ullman György, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatóságának főosztályvezető-helyettese.

(MTI)