A Világgazdaság információi szerint egy 1998 decemberében kelt alapítói határozattal Szabadi hagyta jóvá, hogy az Atev Rt. menedzsmentje egy kft. közbeiktatásával többségi tulajdonhoz jusson az Atevszolg Innovációs és Szolgáltató Rt.-ben. Az Atevszolg az Atev Rt. százszázalékos tulajdonú társasága volt, és az anyacégnek különböző szolgáltatásokat nyújtott. Az 1999 tavaszán tőkeemeléssel végrehajtott privatizációtól kezdve a többségi magántulajdonú szolgáltató cég és az FVM-tulajdonú Atev vezetése összefonódott, miközben a két társaság továbbra is üzleti kapcsolatban maradt. Nincs nyoma annak, hogy az Atevszolg privatizációja kapcsán például pályázatot írtak volna ki. Az 1999-es mérlegadatokból kiderül, hogy az Atevszolg Rt. nyereséggel zárt, az Atev Rt. viszont 274 millió forintos veszteséget halmozott fel.
A Világgazdaságnak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő korábbi Atev-vezetők szerint a privatizációs engedély egyik "ára" az volt, hogy az Atev Rt. később pénzt juttasson az FTC-nek. A lap felmérései szerint az összeg 50-230 millió forint lehetett két év alatt.
Mindenesetre a cég fradista ügyeit is tartalmazza az a büntetőfeljelentés, amelyet Boros Imre megbízott agrárminiszter tett a napokban Szabadi ellen - tudta meg a lap.
A felügyelőbizottság (fb) munkatervében nem szerepelt az Atev-es reklámszerződések ellenőrzése - mondta a lapnak az fb nemrég felmentett elnöke. Az Atevszolg privatizációja kapcsán pedig megjegyezte: az fb-nek nem volt joga, hogy a tulajdonos (az FVM)
döntését felülbírálja. Az elnök szerint ellenőrizték viszont az Atev és az Atevszolg közötti szolgáltatási szerződéseket, amelyek korrektnek bizonyultak.
(OS)
Korábban:
(2001.03.09.)