A kormány elképzelése szerint a jövőben titkosan is nyomozhatna az ügyészség <br/>

A jövőben az ügyészség számára is lehetővé válhat a titkos információgyűjtés, bővül az ügyészség kizárólagos nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények köre, és továbbfejlődnek az ügyészi óvás szabályai - közölte Dávid Ibolya csütörtökön a parlamentben, az ügyészségre vonatkozó törvények módosítását célzó előterjesztés expozéjában. A kormánypártok és a MIÉP támogatják a javaslatot. Az MSZP bizonyos korlátozásokkal és ellenőrzéssel támogtaná csak a javaslatot. Az SZDSZ viszont nem tartja indokoltnak a bővítést.

Dávid Ibolya elismeréssel szólt az ügyészség tevékenységéről, és utalt arra, hogy nem ennél a szervezetnél halmozódtak fel befejezetlen ügyek. A igazságügy-miniszter kitért arra is, hogy az ügyészségi törvény átfogó módosítása eddig hátérbe szorult ,és azt nem sikerült megtenni egy új alkotmány keretében sem.

- A törvényjavaslat szerint a titkos információgyűjtésre nem a teljes ügyészségi tevékenység során, hanem kizárólag az ügyészségi nyomozás keretében kerülhet sor - hangsúlyozta az egyik tervezett új elem kapcsán Dávid Ibolya.

Mint elhangzott, az ügyészi óvás szabályaira vonatkozó, az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő változtatás lehetővé teszi majd, hogy az óvás nyomán a már végrehajtott határozatoknál is mód lesz a törvényesség helyreállítására. Megemlítette a miniszter azt is, hogy a módosítás újra bevezeti és szabályozza a beosztott ügyész fogalmát és jogállását.

- A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételét szolgálja a törvények módosítása - mondta felszólalásában Polt Péter legfőbb ügyész. Úgy vélekedett, hogy a módosítás növelni fogja az ügyészség informatikai hatékonyságát, ugyanis teljes körű szabályozás rendelkezik majd a más szervekkel történő adatcseréről.

A legfőbb ügyész kiemelte, hogy már több mint 96 százalékos az ügyészség váderedményessége. A titkos információgyűjtés jogosultságának megadását érintve Polt Péter különösen lényegesnek mondta a katonai ügyészség felhatalmazását.

Más nyomozóhatóságok tagjai munkájának igénybe vételi lehetősége kapcsán a legfőbb ügyész leszögezte: az az eljárások meggyorsítását szolgálja, és csak kivételes alkalmakkor kerülhet rá sor.

A Fidesz és az FKGP frakciójának vezérszónoka elfogadásra ajánlotta az ügyészségre vonatkozó törvények módosítását célzó előterjesztést. A kormánypárti képviselő szerint a titkos információgyűjtés jogának megadása azért volt lényeges az ügyészség számára, mert a
korrupciós bűncselekmények felderítése nyílt nyomozás során szinte lehetetlen feladat.

A szocialisták azonban csak abban az esetben szavazzák meg a javaslatot, ha a titkos információk gyűjtését minden esetben a bíróság engedélyezi az ügyészség számára.

Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ képviselője rámutatott arra, hogy erre már így is túl sok szerv kapott lehetőséget, ezért nem tartja indokoltnak e kör bővítését. Az ellenzéki képviselő felszólította a kormányt: tisztázza, hogy az ügyészség vagy más szerv hatáskörébe tartozik-e a vezető, illetve fontosabb hivatalos személyek megvesztegetésével kapcsolatos ügyek vizsgálata.

Fenyvessy Zoltán (MIÉP) szorgalmazta, hogy a köz szolgálatát ellátó szervek kapják meg a munkájuk végzéséhez szükséges jogköröket és hatásköröket. Természetesnek nevezte azt az igényt, hogy ügyészség rendelkezzen minden eszközzel, ami a nyomozáshoz szükséges, beleértve a titkos információgyűjtést is. Helyeselte, hogy a korrupciós ügyeket illetően az ügyészség és a legfőbb ügyész hatásköre bővül a javaslat elfogadása nyomán.

(MTI)

Korábban:

(angolul is)