Kitelepítené a romákat a megkérdezett tanárok negyede <br/>

Minden negyedik, roma gyermeket is tanító pedagógus a népcsoport kitelepítését tartaná a "cigánykérdés" megoldásának egy nemrégiben végzett, 60 pedagógust érintő felmérés szerint. A pedagógusok negyede genetikai tényezővel magyarázza a gyerekek tanulási sikertelenségét.

Tizenegy különböző társadalmi csoport közül a romákat utasították el leginkább a tanárok, akiknek iskolájában a gyerekek több mint 20 százaléka hátrányos helyzetű, cigány származású tanuló - derül ki Bordács Margit és Lázár Péter pedagógus kutatók most elkészült vizsgálatából.

A négyfokú skálán mért elutasítási mutató 2,8-as átlagot adott ki a romák esetében, akiket 2,7-tel a homoszexuálisok, majd 2,5-tel az Erdélyből áttelepültek, 2,2-vel az alkoholisták, börtönviseltek illetve a hajléktalanok követtek. A felsorolt kategóriák közül legkevésbé a testi fogyatékosok iránt mutatkozott ellenszenv, de a leányanyák is a semleges 2-es átlag alá estek.

A pedagógusok 25 százaléka pedig genetikai tényezőkkel magyarázza a gyerekek tanulási sikertelenségeit. Hasonló nagyságrendű - 28 százalék mindössze - azoknak az aránya, akik a cigányok és nem cigányok egymás mellett élésével kezelné a romák helyzetét. Tizennyolc százalék szerint az asszimiláció a megoldás (olvadjanak be), s ugyanennyien szavaznak a szegregációra is (éljenek egymás között), újabb 18 százalék pedig többnyire közhelyszerű és előítéletes "egyéb" megoldási javaslatokat tett (pl. meg kellene tanítani őket rendesen élni) -
olvasható az Új Pedagógiai Szemle legfrissebb számában megjelent kutatási beszámolóban.

Így nem meglepő, hogy a tanárok 25 százaléka szerint homogén osztályokban kellene tanítani a roma gyerekeket, s a kisvárosi, illetve a községi iskolában egyetlen tanár sem tanítana szívesebben romákat, mint nem romákat. A nagyvárosban 10 százalék volt ez az arány, míg a többség itt is az integrált oktatás híve volt.

A tanárok előítéletessége - akár egy önbeteljesítő jóslat - nagyon rossz hatással van a cigány gyerekek tanulmányi előmenetelére - nyilatkozott érdeklődésünkre Bordács Margit kutatásvezető. Ez a szemlélet eleve elrendeltté teszi az iskolai sikertelenséget, s a tanárok negyede még felelősséget sem érez ezért, hiszen úgy gondolja: a kudarc genetikailag eldöntött dolog.

Az Oktatási Minisztérium elfogadhatatlannak tartja, hogy egy tudományos szempontból értelmezhetetlen, a közel 170 ezer fős pedagógustársadalomból hatvanat kiragadó, mindössze három iskolát érintő vizsgálódás alapján rasszistának, cigányellenesnek bélyegezzék a magyar pedagógusok közösségét - áll az Oktatási Minisztériumból (OM) lapunkhoz eljuttatott közleményben.

Leszögezik: annál is inkább fontos ennek hangsúlyozása, mert a magyar oktatási rendszer egyik legfontosabb feladatáról, a hátrányos helyzetű, sok esetben roma tanulók oktatásáról van szó, mely feladatra a korábbi évtizedek pedagógusképzése nem készítette fel a hallgatókat.

Az elmúlt években azonban több területen is jelentős előrelépés történt a pedagógusképzés terén: megjelentek a romológiai ismeretek mind az alapképzésben, mind a szakirányú továbbképzés területén - hangsúlyozza az Oktatási Minisztérium.

(Magyar Hirlap)

Korábban:

(2001.03.06.)