Független kisgazdák a platformban<br/>

Csatlakoznak a kisgazdafrakcióból kilépett képviselők a képviselőcsoporton belül megalakult polgári platformhoz. Erről Lányi Zsolt, Csúcs László, Kiszely Katalin és Pápai Mihály ma állapodik meg Bánk Attilával, az FKGP-frakció leváltott vezetőjével. A "reformerek" közül csak Molnár Róbert volt főtitkár-helyettes közölte, hogy nem kíván csatlakozni. Mint elmondta, kilépésének egyik oka éppen Bánk volt. Molnár a közeljövőben jelenteti meg könyvét, amelyben a "platformosokat" is felelőssé teszi a párt jelenlegi helyzetéért.

Kiszely Katalin és Csúcs László is úgy nyilatkozott: külön-külön kérték fel őket, hogy társuljanak, és mivel céljuk egybeesik a platformosok céljával, eleget tesznek a felkérésnek. Csúcs hozzátette, nem foglalkozik a múlttal, azzal, hogy Bánk Attila a párt főügyészeként záratta őt ki a képviselőcsoportból.

A "független kisgazdák" csatlakozásával a platform létszáma meghaladja a húszat. Bánk a múlt héten nyilatkozott arról, hogy 16 képviselő csatlakozott a tömörüléshez (rajta kívül Boros Imre, Horváth Béla, Várhelyi András, Pokol Béla és Turi-Kovács Béla alapították meg a platformot, ám Turi-Kovács visszakozott, helyére Zakó László képviselő került).

Bánk Attila még hétfőn nyilatkozott úgy: miután leváltották a frakció éléről, elsősorban a platform erősítésén munkálkodik majd. Egyébként a leváltását több kisgazda politikus is szabálytalannak tartja. Álláspontjuk szerint Áder János házelnök annak ellenére fogadta el Szentgyörgyvölgyi Péter kinevezését, hogy Bánk dokumentumokkal bizonyította: az ominózus frakcióülést, amelyen döntöttek a személycserékről, ő elhalasztotta, és arról írásban értesítette a képviselőket (ami azért fontos, mert Szentgyörgyvölgyi arra hivatkozott: csak a sajtóból értesültek az ülés elhalasztásáról).

Tegnap a parlamentben először szólalt fel frakcióvezetőként Szentgyörgyvölgyi Péter. Azt hangoztatta, hogy a múlt heti frakcióülésen demokratikus módon, titkos szavazással olyan embereket juttattak pozícióba a képviselőcsoportban, akik valóban a párt érdekében kívánnak dolgozni. Szerinte a pártelnök leváltására indított hecckampány többet ártott a pártnak, mint Torgyánnak. Mint mondta, a kampány elindítói a pártelnök közvetlen környezetéhez tartoztak, és "előszobázással" jutottak előre politikai karrierükben.

A parlamentben tegnap aláírásgyűjtést kezdett Czira Szabolcs frakcióvezető-helyettes, a képviselőcsoport közgyűlésének összehívására. Ezt azzal indokolta, hogy hétfőn több ügy megtárgyalására nem volt idő, így arra sem, hogy megvitassák a frakció elmúlt két-éves gazdálkodásának ellenőrzéséről készített beszámolót. A frakcióvezetőt Czira Szabolcs arra kéri, hogy március 19-re hívja össze a közgyűlést, illetve hogy minden bizottsági héten ülésezzen a testület. Indítványozza továbbá, hogy a következő tanácskozáson hallgassák meg a három kisgazda minisztert (Boros Imre beszámol majd az agrártárcánál végzett vizsgálatáról), és titkos szavazással döntsenek a frakcióvezető-helyettesek újraválasztásáról. A politikus szerint jó lenne, ha kiderülne az is, a frakció milyen rokonokat, ismerősöket delegált felügyelőbizottágokba (fb). (Ismert, hogy Benczéné Tóth Judit, az úgynevezett kazettaügy gyanúsítottja az ÁPV Rt. kisgazdák által delegált fb-tagja.) Eddig13 képviselő írta alá az ívet, az ülés összehívásához 28 aláírás szükséges. A kezdeményezést nehezítette, hogy az aláírási ív egyszerűen eltűnt a parlamentben, és azt másodszorra több képviselő nem merte aláírni. Ismert: előzőleg Boros Imre sürgette a frakcióülés összehívását, Torgyán József viszont ezt feleslegesnek tartja.

Az RTL Klub értesülése szerint egyébként a párt elnökségében szóba került, hogy Bánk Attikát, Várhelyi Andrást és Horváth Bélát ki kellene zárni a kisgazdapártból.

Torgyán tegnap a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában kérdőre vonta utódját, Borost az idei agrártámogatásokra vonatkozó rendelettel kapcsolatban. Sérelmezte, hogy távozása után szerinte a gazdálkodók szempontjából kedvezőtlenül változtatták meg a rendelet szövegét, amely például akkreditált talajlaboratóriumi vizsgálat nyomán kiadott, legfeljebb 5 éves igazolás meglétéhez köti a földalapú támogatáshoz jutást. Szerinte ez sokkal többe kerül, mint maga a támogatás. Boros Imre megbízott földművelésügyi miniszter elismerte: egy-két helyen módosította az elődje által előkészített rendeletet, hogy az "az első pillanattól kezdve működőképes legyen". Elmondta: "ahhoz kell adni a pénzt, ami hasznos és célszerű".

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. március 5.)