A kormány javaslata szerint továbbra sem vizsgálódhatna az ÁNTSZ a Honvédségnél<br/>

Az egészségügyi miniszter hétfőn terjesztette az Országgyűlés elé az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. A tervezet a korábbi ígéretekkel ellentétben nem biztosítja egyértelműen az ÁNTSZ egységes közegészségügyi felügyeletének jogát, hanem meghagyja a Honvédség kiváltságos szerepét, és csupán a két szerv közötti kötelező együttműködést írja elő. Előrelépés viszont, hogy a javaslat különválasztja a korlátozottan cselekvőképes személyeket, akiknek több jogot biztosít, mint a cselekvőképteleneknek.

A tavalyi agyhártyagyulladásos megbetegedésekkel kapcsolatban - amikor több sorkatona is beteg lett - az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tett egy ajánlást. Ebben Gönczöl Katalin ombudsman időzített bombának nevezte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hatáskörének rendezetlenségét a fegyveres testületekkel kapcsolatban. ''Az ÁNTSZ-nek együttműködési nehézségei vannak a rendőrségi fogdákkal, a honvédségi laktanyákkal, az idegenrendészeti közösségi szállásokkal és a büntetés-végrehajtási intézményekkel'' - jelentette ki tavaly az országgyűlési biztos.

Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke azt mondta az [origo]-nak, hogy volt a törvényjavaslatnak egy olyan változata, ami az ÁNTSZ feladatait kiterjesztette volna a Honvédségre is, azaz járványveszély esetén a Honvédségnél is közegészségügyi ellenőrzést tarthatott volna az illetékes tisztifőorvos. "Az ombudsman is azt javasolta korábban, hogy egységes rendszer legyen, azonban ez a változat fenntartja a korábbi állapotokat, miszerint a Honvédség ebből a szempontból egy külön birodalom" - utalt Kökény arra, hogy a fegyveres erők közegészségügyi feladatainak ellátását a Magyar Honvédség, illetve a Határőrség esetében a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálata végzi. Az egyes szerveknek együtt kell működniük. A javaslat indoklása szerint ezzel megvalósul az országgyűlési biztos ajánlása, az egységes közegészségügyi felügyelet, hiszen járvány esetén a Honvédség és a Belügyminisztérium az ÁNTSZ szakmai irányelveinek betartásával, vele együttműködve látja el feladatait.

A törvényjavaslat több pontban módosítaná a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997-es törvényt és az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998-as törvényt. Itt több apró változtatást javasol az egészségügyi tárca, például a nem az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi ellátásokkal, illetve a biztosított külföldi megbetegedése esetén igényelhető költségtérítéssel kapcsolatban. Ez utóbbi esetében a felmerülő költségeket nem az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, hanem a számla szerinti összeg középárfolyamon átszámított forintösszegének megfelelően térítenék meg.

A javaslat módosítaná az 1997-es egészségügyről szóló törvényt is. A tervezet a beteg büntető jellegű korlátozása mellett a kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó intézkedést is tételesen tiltja. A legnagyobb változás a korábbiakhoz képest, hogy a törvényjavaslat külön kategóriaként foglalkozik a korlátozottan cselekvőképes személyekkel is, ellentétben a jelenleg érvényben lévő törvénnyel, ahol a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személyeket együtt kezelik. Kökény azt mondta: az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében kimondta, hogy a korlátozottan cselekvőképes emberekre nem vonatkozhat ugyanaz a szabály, mint a cselekvőképtelenekre. A javaslat ennek szellemében például kimondja, hogy a korlátozottan cselekvőképes ember betekinthet a róla szóló dokumentációkba.

A tervezet a jelenleginél sokkal részletesebben fejti ki, mely esetben korlátozható egy beteg személyi szabadsága. A törvényjavaslat kitér a kényszergyógykezelésen lévő személyek jogaira is.

Kökény Mihály szerint a javaslat nem elég konzekvens a korlátozottan cselekvőképes személyek vagy a kényszergyógykezeltek jogait illetően, ezért várhatóan ezzel kapcsolatban módosító javaslatot fognak benyújtani.

A javaslat a 2001. január 1-jén rendelkezésre álló egészségügyi intézményrendszert veszi alapul, és kimondja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ezen túlmenően csak akkor köthet finanszírozási szerződést egy egészségügyi szolgáltatóval, ha az költséghatékonyabb megoldást kínál, progresszív egészségügyi ellátást nyújt, speciális ellátási igényt elégít ki, országos vagy regionális ellátási területtel működik, illetve területi ellátási egyenlőtlenséget szüntet meg.
Kökény szerint a törvényjavaslat "bemerevíti a 2001. január 1-jei kapacitásokat", és ezt nem tartja szerencsésnek.

Ha kihasználatlanok az egészségügyi intézmények, a helyi önkormányzat csökkentheti azokat, vagy megváltoztathatja a szakmai összetételt. A kihasználatlanság tényét az ÁNTSZ területileg illetékes megyei vagy fővárosi tisztifőorvosa igazolja. Ezáltal az ÁNTSZ hatásköre bővülne - állítja Kökény, aki nem tartja ezt jó megoldásnak.

Az egészségügyi bizottság elnöke úgy látja: a korábbi ígéretekkel ellentétben nem elég "nagyívű" a törvényjavaslat. "Nagyjából pár kérdésre válaszol, de önmagában nem reformértékű" - mondta az [origo]-nak. "Nem úgy rossz, ahogy van, de nem is egy az egyben elfogadható ebben a formában" - tette hozzá.

Hortobágyi Krisztina független képviselő, aki 11 éves tagság után tavaly novemberben lépett ki a Fideszből azt mondta az [origo]-nak: bár még csak felszínesen futotta át a törvényjavaslatot, úgy látja, a javaslat szerint több jogkör kerülne az egészségügyi miniszter kezébe. Hortobágyi Kökényhez hasonlóan kifogásolta, hogy a tervezetben nem valósul meg az ombudsman ajánlása, és nem az ÁNTSZ felügyeli egységesen a Honvédséget is. "Nem látom okát, hogy miért kellene több szerv alá helyezni az ellenőrzést. Az ÁNTSZ és a Honvédség közötti együttműködés az agyhártyagyulladás idején sem jött össze" - mondta a képviselő, aki szerint várhatóan több módosító indítványt is be fognak nyújtani a tervezethez.

A javaslatot két hét múlva tárgyalja az illetékes bizottság, a parlament elé három hét múlva kerülhet. A végszavazás a javaslatról május végére várható - állította Kökény.
A törvényjavaslatban foglaltak közül a szakellátási kapacitással, valamint a korlátozottan cselekvőképes személyek jogaival kapcsolatos részek 2002. január 1-jétől lépnének életbe, a többi rész a kihirdetést követő 30. napon lépne hatályba.

A képviselők legkésőbb a pénteki futárpostával kapták kézhez a tervezetet. Az [origo] által megkérdezett kormánypárti képviselők azonban vagy még nem látták a javaslatot, így nem tudtak arról érdemben nyilatkozni, vagy aki már olvasta, azt mondta: a magánvéleményét nem árulja el, majd akkor beszél a tervezetről, ha a kabinet állást foglal róla. Az egészségügyi minisztérium illetékese pedig közölte: mivel még meg sem kezdődött a javaslatról a vita, nem hajlandó nyilatkozni.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2000. április 26.)