A Nemzetbiztonsági Hivatal szerint indokolatlanul magas a "C" típusú átvilágítások száma<br/>

Magyarországon nincs a demokráciát fenyegető szervezett politikai erő - állapítja meg a Nemzetbiztonsági Hivatal. Az ellenérdekelt titkosszolgálatok törekvései elsősorban az integrációs folyamatot, az ország NATO-tagságát, illetve gazdasági képességét érintik; egyes bűnözői körök pedig egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy a korrupció segítségével behatoljanak a közigazgatás, a rendvédelmi szervek sorai közé.

A Nemzetbiztonsági Hivatal közelmúltban elkészült kiadványa, az NBH-évkönyv 2000. tavalyi után idén másodszor jelent meg. A Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységének fő irányait felvonultató kiadványban szó esik a kémelhárítással, a gazdaságbiztonsággal, a terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel, a migrációval és menekültüggyel, a "vallási lepel" alatt működő társadalomra veszélyes mozgalmakkal, valamint a politikai szélsőségek elleni fellépéssel összefüggő feladatokról.

Az NBH kémelhárító tevékenysége során - szem előtt tartva az ország külpolitikai céljait - nem annyira a látványos, nyilvános leleplezésekre, mint inkább az ellenérdekelt titkosszolgálatok szándékainak visszafogására, leplezett tisztjeik visszahívására törekszik - áll az évkönyvben.

Az ellenérdekelt felek komoly egzisztenciális előnyök kilátásba helyezésével, illetve az esetleges karriervágyat, bosszúvágyat, csalódottságot, káros szenvedélyeket kihasználva próbálják megnyerni a döntéshozókat, titokbirtokosokat. Törekvésük elsősorban az integrációs folyamat megzavarására, az ország NATO-tagként kifejtett tevékenységének negatív megítélésére irányul. Megpróbálják Magyarországot a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt is kedvezőtlen színben feltüntetni.

Az ellenérdekelt titkosszolgálatok hírigénye elsősorban a NATO biztonsági rendszerével és az ország gazdasági teljesítőképességével összefüggő információkra irányul - állapítja meg az évkönyv.

Magyarországon nincs olyan szervezett politikai erő, amely a demokráciát közvetlen módon veszélyeztetné - áll az NBH kiadványában.

Ugyanakkor magyarországi nemzetiszocialista csoportok évek óta próbálnak nyilvánosságot szerezni demokráciaellenes eszméiknek. Erre szolgált a több éves múltra visszatekintő február 12-i úgynevezett "becsület napi" megmozdulás, amely 1999-ben már alkalmassá vált a köznyugalom és a közbiztonság megzavarására is. Az NBH 2000-ben a rendőrséggel együttműködve megakadályozta a nyílt közterületi demonstrációkat.

Egy "vallási lepel" alatt működő társadalomra veszélyes mozgalommal kapcsolatban az évkönyv megállapítja, hogy 2000-ben ugrásszerűen terjeszkedett. Létrejött országos hálózata, és mélyen konspirált üzleti, pszichológiai eszközöket alkalmaz, továbbá agresszív belső elhárító munkát folytat az informátorok kiiktatása érdekében, és mind e mellett tanintézeteket is létesít, törekedve az állami közoktatáshoz csatlakozásra.

Az NBH munkája során a bűnözői csoportok fokozódó, elsősorban korrupción alapuló behatolási törekvéseit érzékelte a közigazgatásban és a rendvédelmi szerveknél. Ennek oka a bűnözők harca a piacok újrafelosztásáért.

A magyarországi pénzmosás értéke a kiadványban közölt becslések szerint mintegy 50 millió dolláros lehet.

Az évkönyv új kihívásként jelöli meg az ökológiai kérdést, amely annak ellenére sem tartozik az NBH hatáskörébe, hogy mára az egyik fontos biztonsági tényezővé vált.

A hivatal feladata a fontos és bizalmas munkakörbe kerülő személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése. Tavaly összesen 2781 ilyen ellenőrzésre került sor, és bár ezen belül a "C" típusúak aránya az 1999. évi 64 százalékról 2000-ben 48 százalékra csökkent, az évkönyv szerint ez még mindig indokolatlanul magas.

A tavaly elvégzett 1337 "C" típusú ellenőrzés mintegy 40 százalékát a Belügyminisztérium, másik 40 százalékát pedig a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, illetve maga az NBH kezdeményezte, de többek között kért ilyen vizsgálatot a Magyar Távközlési Rt. 63, az Antenna Hungária Rt. 54, az Oktatási Minisztérium 15, az MTI Rt. 12, az Ifjúsági és Sportminisztérium, illetve a Vodafon 7-7, a Magyar Televízió 8, a Duna Televízió pedig 1 alkalommal.

A hivatal tavaly is kiemelt feladatként kezelte a migrációval összefüggő feladatokat. Mintegy 46 ezer külföldi kérelmét vizsgálták, 5000 állampolgárságért folyamodó teljes nemzetbiztonsági ellenőrzését végezték el, továbbá mintegy 1200 meghallgatást és több száz helyszíni ellenőrzést hajtottak végre.

Az évkönyv szerint a menekültek egy része életútját és szökése körülményeit a valóságosnál jóval tragikusabban írja le. A hivatal úgy tudja: van olyan afrikai ország, ahol oktatják a menekültkénti elismerés európai feltételrendszereit, az eljárások menetét és a bevált "menekült-történeteket".

Az évkönyv megemlíti, hogy több százra tehető azoknak a külföldieknek a száma, akik az Országgyűlés egyik bizottságának titkára révén 150-200 ezer forintért hamis állampolgársági vizsga-bizonyítványhoz jutottak.

Az NBH költségvetési kerete az 1999. évi 5014 millió forintról tavaly 5179 millióra emelkedett. Ennek több mint kétharmadát teszik ki a személyi juttatások, valamint munkabért terhelő járulékok.

(MTI)

Ajánló: