Klientúraépítéssel vádol az ellenzék<br/>

Heves vita várható szerdán az Országgyűlés külügyi bizottságában, ahol többek között a határon túli magyarok pénzügyi támogatásáról hallgatják meg a honatyák Németh Zsolt külügyi államtitkárt.

A Magyar Hírlap értesülései szerint a parlament külügyi bizottságának mai ülésén várhatóan napirendre kerül többek között az Új Kézfogás közalapítvány gazdálkodása, amelynek "követhetetlenségét" már három héttel ezelőtt is számon kérte a külügyminiszteren Tabajdi Csaba szocialista képviselő. A honatya az MH-nak elmondta, felvetését követően Martonyi János elküldött neki néhány, "igazából csak a közalapítvány népszerűsítésére alkalmas brosúrát", s egy levelet, amelyben minden konkrétum nélkül bizonygatta, hogy a gazdálkodás teljes mértékben áttekinthető. Tabajdi azonban úgy véli, a homályos magyarázatok csak erősítik a gyanút, hogy e "pénzeket célzottan, határon túli klientúraépítésre fordítják".

A gyanút erősíti - tette hozzá -, hogy az alapítvány kuratóriumában nem hogy ellenzéki, de még MDF-es vagy kisgazdaküldöttek sincsenek, kizárólag olyanokat találni, akiket a Fidesz, pontosabban Németh Zsolt választott ki.

Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány irodaigazgatója minden alapot nélkülözőnek nevezte a szocialista képviselő felvetéseit. Mint kifejtette, működésükkel kapcsolatban törvényességi vagy gazdálkodási aggályok nem merültek fel semmiféle hatóság vagy külső ellenőrzésre jogosult szervezet részéről. Az Állami Számvevőszék közalapítványi és alapítványi ellenőrző főosztályának vezetője, Balázs Andrásné elmondta, hogy 2001-ben vizsgálják az Új Kézfogást.

Nyugodtabb a hangulat az Illyés Közalapítvány körül. Itt ellenzéki pártokat képviselő kuratóriumi tagok is elismerik, hogy a kormányváltás utáni első két évet követően, amikor akadtak megkérdőjelezhető döntések, most mintha teret nyertek volna a szakmai szempontok. Laborczi Géza szabaddemokrata kuratóriumi tag ugyanakkor figyelmeztetett: jelenleg is van két olyan kérdés, ami aggodalomra ad okot. Az egyik a Magyarok Világszövetségének több mint kétszázmilliója, amelyről egyesek azt feltételezik, hogy "parkolópályára" helyezték a közalapítványnál, s innen a helyzet rendezése után - egyesek szerint a Patrubány-elnökség lezártakor - az MVSZ teljes egészében megkapja. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke viszont elmondta: ebből az összegből a határon túli magyar kultúrát kell támogatni. "Konkrét programokkal természetesen az MVSZ is pályázhat és nyerhet" - tette hozzá.

A másik ügy, amelyet Laborczi megemlített, annak a közel 900 millió forintnak a sorsa, amelyet az alapítvány az 1999-es költségvetés zárszámadását követően kapott meg a Kárpát-medence tömegtájékoztatásának fejlesztésére. Csakhogy - jegyezte meg Laborczi - nem tudni, mire kellene elkölteni a pénzt, hiszen az alapítványnak nincs is médiatámogatási koncepciója. Szabó Tibor szerint a magyarországi és a szomszédos országok magyarsága közötti, hangsúlyozottan kölcsönös hírszolgáltatás kiépítéséről van szó, amelynek igénye már a Magyar Állandó Értekezlet kulturális szakbizottságában, illetve Magyarország 2000 konferenciasorozat keretében tavaly megrendezett médiakonferencián is felmerült. Kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértők nem zárják ki azonban annak lehetőségét sem, hogy a pénz végül a Duna Televíziónál köt ki.

A bizottsági ülésen felmerülhetnek az úgynevezett kisebbségi koordinációs kerettel kapcsolatos kérdések is. A külügyi költségvetés e tétele ugyanis a tavalyi 83 millió forint után idén és jövőre egyaránt 241,3 millió forint. A HTMH elnöke lapunknak elmondta, a keret olyan kezdeményezések finanszírozására szolgál, "amelyeket más forrásból, azaz döntően közalapítványi úton nem áll módunkban támogatni". Példa erre a határon túli magyar érdekvédelmi és szakmai szervezetek minden olyan tevékenysége, amely a Máért szakmai működését biztosítja, illetve minden olyan kérés, amely a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény előkészítéséhez és végrehajtásához biztosítja a szervezeti-infrastrukturális, szakmai hátteret. Ellenzéki vélemények szerint azonban ez ugyancsak kiváló eszköz lehet arra, amit ők a kormányzat határon túli klientúrarendszere kiépítésének neveznek.

(Magyar Hirlap)