A Torgyán József javasolta bizottság sem nézhetné meg Torgyán bevallását<br/>

Nem tekinthetne be a képviselők vagyonnyilatkozatába az azok valódiságát vizsgáló parlamenti testület, amelynek felállításáról Torgyán József javaslatára szerdán kezd tárgyalni a Ház. A kisgazda elnök indítványa ugyanis határozattal módosítana egy kétharmados törvényt, ami alkotmányellenes.

A parlament mai ülésén kezd tárgyalni arról az indítványról, amely szerint vizsgálóbizottság ellenőrizné a képviselői vagyonnyilatkozatok valódiságát. A bizottság felállítását Torgyán József kisgazda pártelnök kezdeményezte. Mint ismeretes, sok tízmilliós házépítési botrányának kirobbanása után képviselőtársai sorra hozzák nyilvánosságra vagyonnyilatkozatukat, ám Torgyán erre nem hajlandó, ő csak az általa kezdeményezett bizottságnak számol be. Ám szakértőnk szerint az általa javasolt testületnek nem lenne joga ellenőrizni vagyonnyilatkozatát, amelyben szerepelnie kellene házépítése forrásainak is.

A határozati javaslat szerint a vizsgálóbizottság jogosult lenne az 1998-as vagyonnyilatkozatokba betekinteni és azokat vizsgálni. Ez azonban ellentétes a képviselők jogállásáról szóló törvény, illetve a házszabály rendelkezéseivel, amelyek szerint a vagyonnyilatkozatokba csak a mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be meghatározott esetekben.

Ezért Torgyán javaslatának erről szóló passzusát ki kell venni a határozatból. Ha viszont kiveszik, a vizsgálóbizottság megalakulhat ugyan, de nem vizsgálhatja a vagyonnyilatkozatokat. Torgyán esetében pedig a vita éppen e körül forog.

Kóródi Mária (SZDSZ) szerint tudatosan adott be Torgyán olyan határozatot, amely jogi képtelenséget tartalmaz. Ráadásul azt sem lehet tudni, hogy milyen eljárási rendet követ majd a bizottság - tette hozzá. A testületet jogszabály nem hatalmazná fel arra, hogy betekintsen a képviselők adóbevallásaiba, ellenőrizze a bizonylatait. Így csupán a testület jó- vagy rosszindulatán múlik, hogy egy adott képviselőnek hisznek-e - mondta Kóródi Mária. Ezért az SZDSZ nem szavazza meg a javaslatot és nem is delegál tagokat a testületbe.

A Fidesz szakértőinek is feltűnt az ellentmondás, ezért még ma módosító indítványt nyújtanak be Torgyán javaslatához. Répássy Róbert, a párt jogi kabinetjének vezetője elmondta, a házszabályhoz már benyújtottak egy módosító indítványt, amely alapján törölnék az iratbetekintést korlátozó rendelkezést. Répássy nem ért egyet Kóródi felvetésével, véleménye szerint ugyanis az adóbevallások vizsgálata nem a parlament feladata. Megjegyezte ugyanakkor, "szívesen látnak" minden olyan módosító indítványt, amely a vagyongyarapodás ellenőrzésének további szigorítását célozza.

- Kóródi Máriának és pártjának azt kell eldöntenie, hogy meg akarják-e teremteni annak a lehetőségét, hogy az Országgyűlés és a közvélemény tisztán láthasson a képviselők vagyoni helyzetével kapcsolatban, vagy azokat a kibúvókat keresik, amelyek megakadályozzák a tisztánlátást - nyilatkozta Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP), akit frakciója a bizottság elnökének javasol. Elmondta: a határozati javaslat értelmében a bizottság létrehozása után 15 napon belül a képviselőknek új vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, amelyet a testület összehasonlítana a 98-as vagyonnyilatkozatokkal. A képviselő szerint a testületnek nem kellene vizsgálnia, hogy a képviselők 1998-as vagyonbevallása megfelel-e a valóságnak, mivel azt az elvet érvényesítik majd, hogy annak kell bizonyítani állítását, aki azt kétségbe vonja. Hangsúlyozta: a bizottságot azzal a céllal kívánják létrehozni, hogy az felszámolja azt a nagyrészt a sajtó által teremtett képtelen helyzetet, hogy Magyarországon megingott a közbizalom, és ez már a demokratikus intézményrendszert veszélyezteti.

Az MDF szükségtelennek, pótcselekvésnek tartja a bizottság létrehozását, ezért azt nem támogatja. Erre a célra a parlament már létrehozott egy testületet, a mentelmi bizottságot - mondta Varga István képviselő. Varga úgy véli, a javaslattal szemben olyan komoly alkotmányossági kifogások merülnek fel, hogy azt az előterjesztőnek újra kellene gondolnia, és hatpárti tárgyalást kellene összehívni.

Kolláth György alkotmányjogász szerint közjogilag megalapozott Kóródi Mária felvetése. Az országgyűlés a képviselők legalább egyötödének döntése alapján alapíthat vizsgálóbizottságot, melynek feladatát a Ház határozata szabja meg. Kolláth szerint az országgyűlési határozat és a parlament által elfogadott törvény - főleg a kétharmados többséget igénylő jogszabály - nem csereszabatos. Vagyis egy "sima" parlamenti határozat nem mondhatja ki, hogy az országgyűlés majd eltér egy kétharmados törvény adott rendelkezésétől. Vagyis ma kétharmados törvény határoz arról, hogy csak a mentelmi bizottság nyithatja fel a 98-as vagyonnyilatkozatot, ám ezt a jogot most egy egyszerű határozattal szeretnék kiterjeszteni a felállítandó vizsgálóbizottságra. A Torgyán-féle javaslat módosítása sem megoldás, hiszen nem szankcionálhatják a nyilatkozatot be nem mutatókat. Az alkotmányjogász szerint csak a kétharmados törvény módosítása oldhatja meg a problémát, melynek elfogadása akár hónapokig is eltarthat.

Tegnap a mentelmi bizottság 31 képviselőnek adta ki vagyonnyilatkozata másolatát. Velük együtt összesen 108 honatya vette át az iratokat.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. november 20.)