Milyen körülmények között történt az öt rendőr halála az elmúlt években Békés megyében?<br/>

A bizottság öt Békés megyei rendőr halálesetével foglalkozott a
2000. november 6.
2000. november 7.
2000. november 13. és az ülés során kiosztásra került egyéb dokumentumok, például grafológus szakértői vélemény, Kuzma Viktória "szóróanyagai", stb. bizottsági jegyzőkönyvek alapján.

Az öt ügy a halálesetek időpontjának megfelelő sorrendjében:

- Szabó András járőr, 1996. szeptember 14.
- Kuzma Mihály alezredes, 1997. február 27.
- Szobek János, az állami futárszolgálat Békés megyei beosztottja, 1998.
augusztus 13.
- Kovács Pál járőr, 1999. április 1.
- Dénes Gábor rendőr őrnagy, 1999. május 20.

Általános kérdés volt:
- az öt haláleset összefüggésben van-e egymással,
- ha igen, akkor ezt az olajügyekben való érintettség teremtette meg?

A válasz egyértelmű: ilyen kapcsolat nincs.

Személyi viszonylatok fellelhetők:
- Szabó András járőr halálakor a helyszíni szemlét Kuzma Mihály végezte.
- Dénes Gábor rendőr őrnagy személyesen ismerte Kuzma Mihályt és egyesek
szerint nem hitt annak öngyilkosságában.

A felsoroltak mindenképpen irrelevánsak, a központi kérdés az önkezűség-idegenkezűség szempontjából.
A rendőri állományban dolgozók öngyilkossági statisztikáját tekintve, a Békés megyében elkövetett suicidumok gyakorisága nem különleges mértékű. Összehasonlításként: 1989 és 2000 között Baranyában 1, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 7, Nógrád megyében 1, Heves megyében 4, Fejér megyében 2, Veszprém megyében 4, Miskolcon 1, Csongrád megyében 5, Pest megyében 10, Zala megyében 3, Győr-Sopron-Moson megyében 3, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 25 és Békés megyéékés megyében 5, Jász-Nagykun-szolnok megyében 2, Bács megyében 3 öngyilkosság történt.

Az ügyek ismeretében indokolt Kuzma Mihály alezredes ügyét elkülönítve tárgyalni. A további négy esetben egyértelműen igazolni lehetett az öngyilkosság (baleset) tényét, a vizsgálatok kizárták az idegenkezűség lehetőségét.

A tettek motivációs háttere is tisztázott, a pszichés anomáliák jelenlétét diagnózis szintjén fogalmazták meg a szakértők.
A nyomozás során maradtak lezáratlan szálak, amelyekkel ma is foglalkoznak a hatóságok, de ezek nem érintik a bizonyított öngyilkosság problémakörét.

Kuzma Mihály alezredes halálesetéről:

Az emberölés bűntette miatt ismeretlen személy elleni feljelentések alapján (amelyet Pallag László és Kuzma Valéria egymástól függetlenül tettek) a Fővárosi ügyészségi Nyomozó Hivatal elrendelte a nyomozást. A hivatal a "rendkívüli halálesetek államigazgatási irataira" és a saját újabb nyomozati anyagára épít.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy felülvizsgálják az államigazgatási eljárást eljárást a nyomozásra vonatkozó szabályok szerint. Erre azért van szükség, mert bebizonyosodott, hogy az idegenkezűséget megalapozó vagy kizáró bizonyítékokat nem rögzítették pontosan. Lényegében az egész eljárást újra kellett indítani, mivel az eddig lefolytatott nagyszá mú hivatalos vizsgálat, például az Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium Rendészeti Szervek Szolgálata Katonai Ügyészség, ügyészség, stb. bizonyító ereje megkérdőjelezhető.
A problémák tisztázására létrehozott Szakértői Testületet az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója vezeti, véleményadásának határideje: 2000. január 31. Mivel felmerülhetnek újabb szempontok, gyakorlatilag a végső álláspont kialakítása 2001 márciusig is elhúzódhat, és akkor sem biztos, hogy egyértelmű válasz adható az öngyilkosság-idegenkezűség eldöntése vonatkozásában.
Kuzma Mihály rendőr alezredes rendkívüli halálesetének részletes vizsgálata előtt célzserű röviden bemutatni az előzményeket is.
Kuzma Alezredes, mint a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Szervezett bűnözés Elleni Osztályának (a továbbiakban: Békés MRFK SZBO) vezetője, számos operatív információ birtokában volt. Ezeket az információkat részben szakmai előljárójának (ORFK SZBSZ), részben az illetékes szerveknek továbbította. Halálának bekövetkezése előtt rövid idővel egy (jogilag és szakmailag) kifogásolható rendőri intézkedésre került sor Kuzma Mihály háza előtt, illetve korábban elbírált szabálysértési ügyét újratárgyalták.

Kuzma Mihály rendkívüli halálesete kapcsán lefolytatott helyszíni halottszemle során több ellentmondás és hiányosság állapítható meg. Elsőként azt kell kiemelni, hogy a hullaszemle jegyzőkönyvet 1998. február 27-én 12.00 órakor vették fel és az szerepel benne, hogy a halál 6-8 órával korábban következett be. Ez azt jelenti, hogy a halál reggel 4.00 és 6.00 óra között állt be. Ennek ellentmondó és nem tisztázott tény, hogy az elhunytat reggel 7.10 és 7.15 óra között még élve látta egy meghallgatott tanú.
Fontos lehet az is, hogy a helyszíni halottszemle (a továbbiakban: szemle) jegyzőkönyv (a továbbiakban: jkv.) adatai szerint a lövedék - figyelembe véve a lőcsatornát - közvetlenül egy fűtőtest mellett csapódott be. Ez azt feltételezi, hogy Kuzma Mihály a lövés pillanatában feltehetően térdelő vagy guggoló helyzetben lehetett. - körülményre utal az is, hogy a lövés hatására kialakult vérnyomok közül a falon található maradványok csak alacsonyan voltak láthatóak.
Azt is indokolt megemlíteni, hogy a lőcsatorna ? a fejet előlről nézve - a fej középtengelyétől számítva balra, 1 centiméterre végződött. Ez egy olyan kényelmetlen, mesterkélt kéztartást feltételez az elhalt részéről, amely teljesen életszerűtlen.
A szemle jkv-ben számos olyan fontos nyomot és anyagmaradványt nem rögzítettek, melyek alkalmasak lehettek volna az idegenkezűség kizárására vagy megállapítására. (Ilyen például: az sztalon lévő hamutartóban lévő cigarettacsikkek, ujjnyomkutatás az asztalon és a hamutartón, a széthullott kilincsszerkezeten és a fegyveren, a halottat felfedező rendőrtiszt kezén lévő vérnyomok rögzítése, lábnyomkutatás az iroda padozatán, eredetben történő vérnyomrögzítés az előtér padozatán.)