Kártérítési per a felüljáró építése miatt<br/>

Magyarország első körforgalmú felüljárójának építését a hatályos törvények értelmében meg sem kezdhették volna, ezen a héten mégis átadják a forgalomnak. Az építtető jóhiszeműen és szabályosan járt el, az engedélyező hivatalok azonban sajátosan értelmezték a jogszabályokat. Az ügy kapcsán milliós kártérítési perek indulnak, és a Legfőbb Ügyészség is vizsgálatot folytat.

Milliárdos beruházással épült meg Budaörsön Magyarország első körforgalmú felüljárója, amely egy új bevásárlóközpontot szolgál ki. Az M1-es és M7-es autópályák közös szakasza fölött álló, különleges szerkezet és a rávezető útszakaszok építési engedélyei körül nincs rendben minden. Pontosabban: az engedélyek érvényesek és hibátlanok, az engedélyező hatóságok eljárása azonban aggályos.

A jogszabályok szerint az építési engedély akkor válhat jogerőssé, ha az ellen a beruházással érintettek - például a szomszédok - nem fellebbeznek, illetve azt a hatóság elutasítja. A felüljáró és csatlakozó útjainak építése több helybéli érdekeit sérti, hiszen akinek telke ezekkel határos, jelentős kárt szenved. A növekvő forgalom balesetveszélyt, fokozott zajterhelést okoz, és az ingatlanok forgalmi értéke is csökken.

Máig ismeretlen okból azonban az engedélyező hatóságok egyike sem tekintette "ügyfélnek" a szomszédságot. Ennek következtében tehát semmilyen iratot, dokumentumot nem bocsátottak rendelkezésükre, megfosztva őket a fellebbezés lehetőségétől is. Mire ugyanis az érintettek tudomást szereztek a tervekről, addigra jogerőre emelkedett valamennyi engedély.

Az egyik kárvallott ügyvédje, dr. Lendvay Attila úgy véli: a hatóságok jogellenes magatartása következtében valójában nem is emelkedhetett volna jogerőre a döntés. Az engedély elleni fellebbezés határideje ugyanis csak akkor kezdődik, amikor az érintett kézhez kapja a határozatot. Az engedélyezők viszont senkit nem foszthatnak meg jogai érvényesítésének lehetőségétől. Az államigazgatásról szóló törvény egyértelműen fogalmaz: az eljárásban ügyfél az a magánszemély vagy szervezet, "amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti".

Az engedélyek kiadói, a közlekedési felügyeletek következetesen kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy a felüljáróval szinte körülépített terület tulajdonosa nem "ügyfél", tehát fellebbezést sem nyújthat be. Ráadásul a jogorvoslati kérelmeket a felügyeletek egyszerű postai levélben utasították el, nem pedig szabályos határozattal, márpedig levél ellen nem lehet fellebbezni.

A Közlekedési Főfelügyelet főosztályvezetője, Érsek László a lappal közölte: a panaszosok semmiképp sem tekinthetők ügyfélnek. Útépítés esetében nem érvényesül a hagyományos értelemben vett "szomszédjog", még akkor sem, ha közvetlenül határos a két terület. Az érintett részen az építők egyébként drótkerítést húztak ki, hogy elválasszák a magánterületet a létesítménytől - mondta a főosztályvezető, s hozzátette: a panaszosok hamarosan tapasztalni fogják, hogy a csomópont közelsége számos előnyt hordoz.

Dr. Lendvay Attila beszámolt arról, hogy a Fővárosi Bíróságon keresetet nyújtottak be a jogsértések megszüntetése érdekében, emellett - összességében százmilliós nagyságrendű - kártérítést kérnek a felelősöktől.

Az engedélyezés körülményei kapcsán a Legfőbb Ügyészség is vizsgálja az érintett szakhatóságok tevékenységét. Horányi Miklós osztályvezető ügyész, szóvivő a lapnak elmondta, a magánjogi szakosztály folytatja az eljárást és várhatóan rövid időn belül dönt a szövevényes ügyben.

A körforgalmú felüljáró kapcsán a környékbeliek veszélyesebbnek tartják a járművek közlekedését az átlagosnál. A téli időszakban a havas, jeges útburkolat pedig fokozza a veszélyt.

A főfelügyelet szerint az aggodalom alaptalan. Érsek László elmondta: "rakományvédelem" céljából átlátszó plexilemezeket szereltek a felüljáró oldalára, amelyek - állítása szerint - megakadályozzák a kamionokról lehulló anyagok autópályára zuhanását. Az esetleg "elszabaduló" járműveket pedig szalagkorlát állítja majd meg. A jegesedés és a hó veszélyei ellen a tervek szerint fűthető aszfaltburkolatot építettek volna. Ez azonban nem valósult meg. Mint Érsek László közölte, azért álltak el ettől a megoldástól, mert a Pest megyei közútkezelő ehelyett vállalta a "fokozott hóeltakarítást".

A város lakói aggódnak amiatt is, hogy a - már most is szinte elviselhetetlen - járműforgalom az új létesítmény átadásával csak fokozódik. Ezért - mint értesültünk - zöld szervezetek a felüljáró e heti átadásának idejére Budaörsön demonstrációt terveznek. Horváth Attila, a városi kapitányság helyettes vezetője a lapnak elmondta, eddig nem érkezett ilyen tartalmú bejelentés. Az alezredes azonban hozzátette, a szervezők olyan módját is választhatják a tiltakozásnak, ami nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, tehát nem szükséges bejelenteni.

Veress Jenő

(Magyar Hirlap)