Törvény nélkül büntetik a gyorshajtó autósokat<br/>

Többéves szabályozatlan gyakorlat szűnhet meg, ha a jövő héten a parlament megszavazza a közlekedési előéleti pontrendszerről szóló jogszabálytervezetet. Hosszú évekig ha valakit gyorshajtáson kapott a rendőrség, de a traffipaxfénykép elkészülte után nem állították meg az autóst, még kivédhető volt a szabálysértési eljárás. A törvény akkori megfogalmazása szerint, ha a tulajdonos bizonyította, hogy a szabálysértés idején nem ő vezette az autót, mentesült a büntetés alól. Ha még azt is hozzátette, hogy családtagja vezette a járművet - aki ellen nem köteles terhelő adatot szolgáltatni -, az ügy feledésbe merült.

A közlekedésrendészet szakemberei később megtalálták az "ellenszert". Ha a szabálysértésen ért autó üzemeltetője nem közölte a hatósággal, hogy ki vezette a járművet az adott időpontban, a kocsit - mint az elkövetés tárgyát - hat hónapra kivonhatták a forgalomból.

Ez a szabályozás azonban, az évtizedes gyakorlat ellenére, nem felelt meg a hazai jogrendszer alapelveinek. Az adatvédelmi biztos vizsgálata szerint ugyanis az elkövető adatainak közlésére csak törvényi szintű jogszabállyal kényszeríthető a tulajdonos. Márpedig a jármű forgalomból történő kivonására csupán egy miniszteri rendelet adott lehetőséget. A közúti közlekedés igazgatásáról szóló BM-rendelet szerint ugyanis a jármű kivonható a forgalomból, ha tulajdonosa jogos indok nélkül megtagadja a rendőrhatóság azon kérését, amely a mindenkori üzemeltető személyének közlésére vonatkozik.

Ezt a szabályozást kifogásolta az ombudsmani vizsgálat, rámutatva: a rendőrség csaknem három éven át nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott a közlekedési szabálysértések felderítésében.

A jövő héten azonban esély nyílik arra, hogy ez a joghézag végleg megszűnjön. A közlekedési előéleti pontrendszerről szóló törvény tervezete ugyanis tartalmaz egy kitételt, amely szerint a tulajdonost kötelezik arra, hogy "mindenkor tisztában legyen azzal, ki vezeti az általa üzemeltetett gépjárművet". Amíg a jogszabály életbe nem lép, érvényben marad a vitatott rendelet.

Szakértők szerint azonban hiába születik meg az elvi döntés, a pontrendszert legkorábban a jövő év elején lehetne bevezetni - állítják a szakértők. A pontok nyilvántartása ugyanis komoly informatikai hátteret igényel, a rendőrség jelenlegi rendszere erre azonban alkalmatlan. Az illetékesek ugyan ígéretet tettek arra, hogy a pontrendszer bevezetésének idejére felfejlesztik a rendőrség számítógépes nyilvántartási rendszerét, ám ennek ma még előkészületei sem látszanak - állítja egy neve elhallgatását kérő rendőri vezető. Mint elmondta, az okmányirodákban kiépített informatikai infrastruktúrára könnyedén rá lehetne építeni a pontok nyilvántartását. De ehhez megfelelő döntés szükséges s nem utolsósorban anyagi támogatás a kormányzat részéről.

A korábbi nyilatkozatokból kiderül, hogy a tervezetet véleményező politikai pártok többsége nem hátráltatná tovább a döntéshozatalt, csupán ahhoz ragaszkodnak, hogy a rendszert először kísérleti jelleggel indítsa be a hatóság. Felmerült az is, hogy a kísérleti időszak lejárta után nem a bizottságok, hanem a parlament egészének értékelése lenne szükséges a rendszer véglegesítéséhez. A döntés elhúzódása után még hosszú hónapoknak kell eltelniük a rendszer működőképes beindításához. Szakértők szerint csak akkor van értelme a pontrendszernek, ha a sarki rendőr által kiosztott bűntetőpont rövid idő alatt bekerülhet a nyilvántartásba.

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2000. június 7.)