Jön Ion - a magyarok ellenzéki szerepre készülnek Romániában<br/>

A vasárnapi romániai választások várhatóan a nacionalista erők jelentős előretörését hozzák. A mostani koalíciónak nincs esélye sem az elnök-, sem a parlamenti választásokon. A romániai magyarok pártja négy év kormányzás után ellenzéki szerepre készül.

Iliescu, az esélyes

Küzdelem a képviselői helyekért

A román törvényhozás kétkamarás rendszerű, a felsőházat szenátusnak hívják. Mindkét ház képviselőit most kell megválasztani. A román törvényhozási választás hasonlít a magyarra, pártlistákra és egyéni képviselőjelöltekre is lehet szavazni.

A legtöbb mandátumát várhatóan a PDSR szerzi meg. 1990 és 96 között is ennek a pártnak volt a legnagyobb frakciója a román törvényhozásban. Akkori kormányzásukkor az egyébként is nagyon rossz helyzetben lévő Románia lemaradt a posztkommunista államok átalakulási versenyében. Románia elszigetelődött, az ország nem tudott kilábalni a szegénységből, a tulajdonviszonyokat nem sikerült átalakítani. A kárpótlás azóta is megoldatlan. Nem sikerült megoldani a kisebbségek helyzetét sem, 1990-ben Marosvásárhelyen magyarellenes pogromra is sor került. (Ekkor vakult meg fél szemére Sütő András író is.) Az előző választásokkor a párt elszigetelődött, egyetlen jelentős politikai erő sem kívánt együttműködni a PDSR-rel. Az ellenzéki pártok széles körű koalíciót kötöttek a PDSR ellen, és így sikerült legyőzni a pártot.

Isarescu, a jelenlegi miniszterelnök

A Nagy-Románia Párt lehet a második a választásokon, 11% körüli eredményre számíthatnak. A szélsőségesen nacionalista szervezet botrányaival is felhívta magára a figyelmet. A párt egyik aktivistája csütörtökre virradóra plakátragasztó körútján megkéselte a Demokrata Párt egyik aktivistáját.

Egyetlen jelenlegi kormánypárt támogatottsága sem haladja meg a 10%-ot. A mostani koalíció pártjai képtelenek együttműködni, nem kötöttek választási szövetséget. A jelenlegi legnagyobb kormánypárt, a Demokratikus Konvenció nevű jobbközép szövetség 1996 óta jelentősen átalakult, és rengeteget vesztett népszerűségéből. A konvenciót alapító szervezetek nagy része kilépett a szövetségből, most négy kisebb jobbközép és zöld párt alkotja a DK-t. Nem tudott megegyezni a két liberális kormánypárt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szövetség Romániáért sem. Csökkenőben a szintén kormányzó Nemzeti Parasztpárt támogatottsága is, és a magát szociáldemokratának valló Demokrata Párt támogatottsága is alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt.

Az RMDSZ 7-8%-ra számíthat a választásokon, ez megfelel a romániai magyar népesség arányának. Markó Béla, a párt elnöke a közelmúltban azt mondta, a PDSR előretörése miatt a párt várhatóan ellenzékbe kerül a következő ciklusban. Csak olyan koalícióban venne részt az RMDSZ, amelyben a párt biztosítva látná a magyar kisebbség legfontosabb követeléseinek teljesítését, és erre egy esetleges PDSR-Nagy-Románia Párt vezette koalíció feltehetően nem adna esélyt.

Az RMDSZ vezetése is megosztottá vált. A párt tiszteletbeli elnöke, Tőkés László református püspök, az 1989-es forradalom fontos alakja régóta támadja a pártvezetést, mert szerinte nem érvényesítették eléggé a magyarság érdekeit a kormányban. Tőkés néhány nappal ezelőtt nem csatlakozott a magyar egyházfők felhívásához, melyben arra kérték a magyarokat, hogy szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Tőkés szerint "aggályos jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel az RMDSZ kampánya mellé állni". Csütörtöki nyilatkozatában Tőkés egyházkerülete azonban csatlakozott a katolikus és református püspökök felhívásához, melyben a magyarok egységes fellépését kérik. Frunda György, a párt elnökjelöltje szerint "Tőkés felhívása ellentétes saját tiszteletbeli elnöki mivoltával". Magyarországi politikusok is beszálltak az RMDSZ-kampány végébe, a múlt hét végén Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter és Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke is részt vett RMDSZ-rendezvényeken.

Iliescu a legesélyesebb elnökjelölt

Constantinescu, az esélytelen

A 70 éves Iliescu Moszkvában járt egyetemre, és 1967-ben ifjúsági miniszter lett. 1971-től a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává választottak. Később politikai karrierje megbicsaklott, értelmiségi devianciával vádolták, és a titkosszolgálat, a Securitate megfigyelése alá került. Az 1989-es forradalom alatt került vissza a politikai közéletbe. Őt választották a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökévé, mely szervezet az első szabad választásokig ideiglenesen irányította Romániát. 1990-ben lett először elnök, tisztségében 1992-ben népszavazáson is megerősítették. 1996-ig állt Románia élén. Iliescu választási programja általában megegyezik a többi jelöltével: célja Románia EU- és NATO-csatlakozása, a szegénység és a korrupció elleni harc. Az ő elnöksége alatt írták alá a magyar-román alapszerződést. Míg külföldön általában visszafogottan nyilatkozik, hazájában sokszor nacionalista és populista ígéreteket tesz. Már utaltunk közelmúltbeli magyarellenes kirohanására, néhány nappal ezelőtt pedig azt ígérte, kegyelemben részesítené a 18 évre elítélt Miron Cosmát. Cosma volt az a Zsil-völgyi bányászvezér, aki a mostani kormány megdöntésére néhány évvel ezelőtt utcai harcokat szervezett. Iliescu elnöksége alatt is szervezett egy bányászjárást Bukarestbe, melynek során hívei szétverték az Iliescu ellen tüntető egyetemistákat. A Zsil völgyében rendkívül népszerű Cosma most 18 éves börtönbüntetését tölti.

A jelenlegi államfő, Emil Constantinescu (Demokratikus Konvenció) a múlt héten bejelentette, végleg visszavonul a hivatásszerű politizálástól, és nem is jelöltette magát újra. Pártja a Nemzeti Parasztpárttal együtt a függetlenként induló mostani miniszterelnököt, Mugur Isarescut támogatja. Isarescu várhatóan 9-10%-ot érhet el. Petre Roman, a Demokrata Párt jelöltje 10% alatt van, ahogy Iliescu volt külügyminisztere, Melescanu is. Az RMDSZ is indít saját jelöltet, Frunda György szenátor személyében. A mostani koalíció pártjait képviselő jelöltek közül a legjobb kilátásai Theodor Stolojannak, a Nemzeti Liberális Párt jelöltjének vannak. Stolojan pragmatikus, szélsőségektől mentes politizálást ígér, támogatottsága 14-16%-os. Frunda Györgyön kívül egyetlen elnökjelölt sem támogatná állami pénzből magyar egyetem alapítását Romániában, és egyikük sem tartja lehetségesnek Erdély autonómiáját. Nyilatkozataik szerint viszont egyetértenek abban, hogy 2007-re Románia az Európai Unió tagja lehet.

Az elnökjelöltek közül a második helyen a Nagy-Románia Párt jelöltje, Corneliu Vadim Tudor áll, 18-19%-kal. Tudor magát "felvilágosult nacionalistának, az igazság és becsületesség fanatikusának" tartja. Amennyiben második fordulót kell tartani, mert egyetlen jelölt sem kap 50% + 1 szavazatot, akkor lehetséges, hogy Tudor és Iliescu juthat a második fordulóban. Ez szinte biztosan Iliescu győzelmét jelentené, mert politikai ellenfelei még mindig szalonképesebbnek tartják, mint a magyarellenes és antiszemita nyilatkozatokat is tevő Tudort.

A Magyarországon tartózkodó román állampolgárok is szavazhatnak, a román nagykövetség szavazófülkéket állít vasárnap Budapesten, Debrecenben, Győrben, Pécsett és Szegeden.

Magyari Péter

Ajánló:

románul és angolul